Martin Schulz (SPD) január végi kancellárjelöltté való deklarálása komoly változásokat okozott a német pártok erőviszonyai tekintetében. Az SPD szövetségi szinten néhány hét alatt 10%-kal növelte támogatói számát, ezzel utolérve – egyes kutatások szerint meg is előzve – a CDU/CSU pártszövetséget. A szeptemberi országos választások előtt három helyi törvényhozási megmérettetést tartanak még Németországban. Március 26-án a Saar-Vidéken (Saarland), május 7-én Schleswig-Holstein tartományban, illetve május 17-én Észak-Rajna-Vesztfáliában (Nordrhein-Westfalen). Ezekben az államokban az utóbbi hetek változásai talán még nagyobb átrendeződést generáltak az – elmúlt közel három évben – igen stabilnak tűnő pártrendszerekben.

Március lévén kijelenthetjük, hogy ezek a trendek tartósnak tekinthetőek (pl. az SPD erősödése nem csak egy fellángolás volt), ami azt jelenti, hogy egy minden bizonnyal sokkal szorosabb – és izgalmasabb – őszi Bundestagswahl elé nézzünk, mint amire még január elején, vagy korában számíthattunk. Addig 6 hónap van még hátra.

A következőkben vessünk akkor egy pillantást az országos közvélemény-kutatási adatokra, majd vizsgáljuk meg Saar-Vidéken kialakult erőviszonyokat.

A pártok támogatottsága a biztos szavazók körében

(Országosan reprezentatív, 6 kutatás átlaga) 

 (Adatok: Allensbach, Emnid, Forsa, Forschungsgruppe Wahlen, Infratest dimap, INSA illetve Bundeswahlleiter)

Országos erőviszonyok

Január elején még nem tűnt kérdésesnek, hogy a "két nagy párt" közül melyik végez az élen. Ez mára igen csak megváltozott; hét közvélemény-kutató adatait nézve négy helyen 1%-on belül van a CDU/CSU és az SPD. Másik kettőnél 2% körüli a különbség, a legnagyobb differenciát a GMS mérte (4%-ot), de az még egy február 9-ei közlés.

Tehát, szoros lett a verseny. Ezáltal még több múlik majd a lehetséges koalíciós-partnerek teljesítményén. Első ránézésre több együttműködési lehetőség látszik, hiszen várhatóan 6(+1) párt is tagja lesz a következő Bundestagnak. Azonban az AfD és a Linke nem kormányképes szövetségi szinten. Így a végén minden azon múlik majd, hogy az Uniópártok és az FDP vagy az SPD és a Zöldek szereznek több mandátumot.

Pártok támogatottsága a biztos szavazók körében, szövetségi szintre vonatkozóan
(Adatok: TNS Emnid, Forrás: wahlrecht.de)

Az SPD támogatói bázisának növekedése érdekes – vagy talán logikus – módon egyedül az FDP-t, a nemzeti-liberálisokat nem érintette negatívan. A szociáldemokraták megerősödése – az adatok alapján úgy tűnik, hogy – Schulz jelölésével párhuzamosan elsősorban 3-4 százaléknyi volt AfD illetve  2-3%  eddigi Linke szavazónak köszönhető, ahogy az SPD-nek az elmúlt két hónap során a Zöldek támogatói közül is sikerült 1-2%-ot maguk mellé állítani.

Jelenleg tehát, így fest a verseny: CDU/CSU 32-33%, SPD 32-33%, Grüne 7%, FDP 6%, Linke 8%, AfD 8-9%.

Külön figyelmet érdemel az Alternative für Deutschland (AfD) támogatottságának stagnálása, vagy inkább visszaesése. Több mint egy éve latolgatjuk, hogy közép illetve hosszabb távon a menekültválság, és annak (bel)politikai vonulata mennyiben fogja megváltoztatni a német pártrendszert. Hogy a menekültprobléma által generált feszültségek milyen hatással lesznek majd a későbbiekre? Most úgy tűnik, hogy kijelenthetjük, tudni véljük a választ.

Egy ideológiai szempontból igen széles spektrumú, 6 + 1 párti német alsóház kezdi meg működését 2017 szeptemberében. Két néppárt és négy középpárt részvételével.

A menekültválság legnagyobb hatással a CDU-ra és az AfD-re volt. De talán – egyéb tényezők mellett – az FDP megerősödéséhez is hozzájárult. A Merkel vezette kereszténydemokraták 2015 augusztusában még 41-43% között mozogtak, az AfD 4%-on ált. Másfél év telt el azóta. 2015 szeptemberétől a CDU egy félév alatt a 32-35%-os sávba zuhant. Ez az időszak közel egy évig tartott. 2016 novemberében sikerült ebből az állapotból kitörni, 35-38%-ra erősödve. Azonban január végén, Schulz jelölésével ez a kereszténydemokrata növekedés megtorpant. (Ezzel párhuzamosan az SPD-t – kisebb koalíciós partnerként – minimálisan érintette a menekültválság. 2014 augusztusa és 2016 márciusa között 24-26%-os támogatottsággal rendelkeztek a szociáldemokraták. 2016 tavaszától a 21-24%-os sávba mozogtak, egészen most januárig.)

Az AfD támogatottsága 2016 szeptemberében tetőzött, 14% körül. Majd január végétől – az SPD erősödésével párhuzamosan – némileg csökkenni kezdett. Mostanra 8-10%-on stabilizálódott. Figyelembe véve a pártok erőviszonyait, tartalékait a bizonytalan szavazók körében, félév múlva is hasonló eredményre számíthatunk az AfD részéről. (A migrációs nyomás csökkent, a szociáldemokraták – és talán a CDU is – magukra találtak.)

Tartományi választás a Saar-Vidéken

A Saarland a lakosság, tehát a választópolgárok száma  szempontjából a második legkisebb állam Németországban. Ennek ellenére a jelenlegi körülmények között – a további folyamatokra nézve – különösen nagy jelentősége lesz annak, hogy ki tud itt győzni. Már csak azért is, mert a szeptemberig esedékes másik két tartományi választás csak májusban lesz. Ezek eredményei közvetve mind hatással vannak a pártok országos támogatottságára, illetve következő megmérettetésére. 

Az országos trendek a dél-nyugati német tartomány belső viszonyaiban is jelentősen éreztették hatásukat.Az SPD ugyan itt még nem érte be a CDU-t, de a párt január eleje óta 8-10%-ot erősödött.Ha túl kevésnek is bizonyul a hátralévő néhány nap a szocdemek győzelméhez, akkor is könnyen lehet, hogy az ő vezetésükkel alakul kormány a következő hetekben. Mert a Saar-Vidéken annyiban is más a helyzet, hogy a Zöldek és az FDP nem látszik bejutónak, az AfD igen, de a párt nem kormányképes. Így a CDU-nak csak akkor lenne koalíciós partnere, ha nagykoalíció alakulna. A mostani híreket olvasva, azonban valószínűbb egy piros-vörös (SPD-Linke) együttműködés.

Többször jeleztem, hogy szövetségi szinten a Linke sem számít szalonképesnek. Ezzel ellentétben a tartományokat tekintve találunk Türingiában egy a "Balpárt" által jelölt, 2014 óta hivatalban lévő miniszterelnököt. Itt Die Linke-SPD kormány regnál. Talán ennek is köszönhetően lehetséges, hogy rövid időn belül Nyugat-Németországban is meglesz az első olyan állam, ahol a Linke kormányra kerül. 

Pártok támogatottsága a biztos szavazók körében, a Saar-vidéki tartományi választásokra vonatkozóan (Forrás: wahlrecht.de)

Konklúzió

Vasárnap délután az SPD Szövetségi Pártgyűlésének (Bundesparteitag) küldöttei 100%-os szavazatarány mellett Martin Schulzot választották a párt vezetőjének (Partei­vorsitzender). Majd közfelkiáltással megerősítették kancellárjelölti megbízatását is. Mindez a következő hetekben újabb egy-két pontos erősödést hozhat a szociáldemokraták számára.

Azonban ne feledjük – azon túl, hogy még fél év van hátra –, a verseny nem csak a két legnagyobb párt megmérettetése. Egészen biztos, hogy most is koalíciós kormány fog alakulni, így a végeredmény szempontjából különösen fontos, hogy a két lehetséges koalíciós partner (Die Grünen, FDP) tudja-e hozni a szükséges mandátumokat.

Mint már utaltam rá, jelentősen befolyásolhatják a szeptemberi erőviszonyokat az addig tartandó három tartományi választás eredményei, további lendületet adva az SPD-nek, vagy esetleg megtörve azt. Ezen megmérettetések közül az első néhány nap múlva esedékes a Saar-Vidéken (Saarland). Ahol az SPD 23 év után győzhet újra és szerezheti meg ezáltal a miniszterelnöki széket, a hagyományosan inkább konzervatív államban.

Legközelebb ezt a választást elemezzük, illetve ennek alapján vizsgáljuk az országos helyzetet. Majd visszatérünk egy időre a választási földrajz világába... 

Martin Schulz, az EP volt elnöke

Bundestagswahl 2017

A témához kapcsolódó előző bejegyzéseim:

Választási eredmények (1990-2002)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/12/06/kilenc_honap_mulva_bundestagswahl

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005

Ha most vasárnap választások lennének Németországban...
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/26/ha_most_vasarnap_valasztasok_lennenek_nemetorszagban 

Németország felülnézetből - Egy kis választási földrajz
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/03/02/nemetorszag_felulnezetbol_egy_kis_valasztasi_foldrajz

Összegyűjtöttem jó néhány német választási térképet, hogy ezek segítségével (is) nyomon követhessük a pártok valós támogatottságának alakulását az elmúlt 4 évre vonatkozóan.

A térképeket három bejegyzésbe rendeztem. Először a 2013-as szövetségi választások (Bundestagswahl) eredményeiről lesz szó, majd a legutóbbi EP választás (Europawahl) következik, végül a harmadik bejegyzésben az utóbbi két év tartományi választásaival (Landtagswahl) foglalkozom. Ez az összesen 9 (1+1+7) törvényhozási választás lineárisan következik egymás után, 2013 szeptemberétől 2014 májusán át, egészen a múlt év második feléig.

Az anyagok áttekintésével jobb képet kaphatunk a német pártrendszerről általában, illetve térben is jobban el tudjuk majd helyezni, hogy a különböző pártoknak hol, mekkora bázisa van. Mindkettő segítségünkre lehet abban, hogy jobban felmérhessük az erőviszonyokat a következő, 2017-es szövetségi választások tekintetében.

(A legtöbb térkép egy kattintással - tovább - nagyítható, a jobb böngészhetőség érdekében!)

Kezdjük egy kicsit rendhagyó módon. Felvezetésül nézzünk meg egy német tartományi térképet. Amelyen egyrészt láthatjuk a 16 szövetségi államot, másrészt leolvashatjuk a tartományok miniszterelnökeinek, kormányzó-polgármestereinek pártállását.

(Az egyértelműség végett: a tartományi választások nincsenek összefüggésben a szövetségi választásokkal. Míg országos szinten 4 évente van egységes választás, addig az államokban - általában 5 évente - fokozatosan, csúsztatva tartanak törvényhozási választásokat.) 

A tartományi kormányok színezete a helyi viszonyokon túl elsősorban a Bundesrat (Szövetségi Tanács) összetétele szempontjából fontos, amelynek tagjait az államok delegálják. Ellentétben a Bundestaggal (Szövetségi Gyűlés), amit viszont a polgárok közvetlenül választanak.

BUNDESTAGSWAHL 2013

A német választási rendszerben ("megszemélyesített arányos rendszer") minden választónak két szavazata van. Azt leadhatja egy választókerület egyéni jelöltjére (Direktmandat), illetve egy párt tartományi listájára (Landesliste). Ezeket nevezik "első szavazatnak" (Erststimme), illetve "második szavazatnak" (Zweitstimme).

Hivatalos végeredmények:

Választásra jogosultak: 61.946.900    Részvételi arány: 71,5%

 (Adatok: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

[1.] Választási részvétel

 Választási részvétel tartományonként (2013)
(Forrás: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

Választókerületek szerint		A nagyobb városokban

[2.] Választókerületek (egyéni) eredményei

 Győztes jelöltek pártállása (2013) 
(Forrás: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

A nagyobb városok egyéni körzetei

[3.] Tartományok (listás) eredményei

Ebben a vegyes rendszerben a listás szavazatok (Zweitstimme) dominálnak. Ezek határozzák meg a valós parlamenti arányokat. Az egyéni mandátumok célja inkább a területalapú képviselet megjelenítése, illetve hogy a választók - ebben az inkább arányos rendszerben - maguk dönthessenek közvetlenül a képviselők egy részéről.

  Nagy felbontású térkép letöltése (.PNG, 947 kb)

Választási térképek pártok szerint

(Listás eredmények: tartományok / választókerületek / nagyvárosok szerint.)

CDU (Christlich Demokratische Union Deutschlands) és
CSU (Christlich-Soziale Union in Bayern)

SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschlands)

GRÜNE (Bündnis 90/Die Grünen)

FDP (Freie Demokratische Partei)

LINKE (Die Linke / Linkspartei)

Az alsóház (Bundestag) összetétele, pártok szerint (2013)
(Forrás: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

 A legutóbbi három szövetségi választás listás eredményei (2005-2013)
(Forrás: http://openeuropeberlin.de)

Összefoglalás

De mit is olvashatunk le ezekről a térképekről a pártok 2013-as regionális népszerűségét illetően? Hol, melyik párt a legerősebb?

Először is, az ország politikailag leghomogénebb területe a volt Kelet-Németország, illetve a déli tartományok, elsősorban Bajorország. Az első esetben, a Linke beágyazódottsága kimagasló. De ebben az esetben nem is a szavazatok mennyisége az érdekes. Hanem, hogy az adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a "Balpárt" (Linke) kifejezetten regionális párt, abban az 5+1 államban rendelkezik komolyabb szavazótáborral, amelyek valamikor az NDK-hoz tartoztak. A nyugati részeken átlagosan egyharmad annyi szavazatot szereznek.

A második ilyen terület, régió - a már említett - Bajorország. Itt a CSU, a keresztény-szociális unió rendelkezik olyan kimagasló támogatottsággal, amely nem csak hogy, biztosította a párt számára az államban történő több mint 60 éve tartó kormányzás lehetőségét, de ez a támogatottság a szövetségi választások esetén is jelentős fegyvertény.

A CSU 1949 óta egy-egy ciklusban 45-58 mandátummal erősítette a közös CDU/CSU Bundestag Frakciót. Jelenleg 56-an ülnek az alsóházban.

A néppártok szavazótábora természetesen sokkal kiegyenlítettebb, jobban megoszlik területileg mint a különböző réteg- vagy régiópártok.

De mégis, összevetve a CDU és az SPD fellegvárait, azok elhelyezkedését, érezhető, hogy a kereszténydemokraták támogatottsága földrajzilag sokkal kiegyenlítettebb. (Persze, negyven év hatása nem múlik el nyom nélkül. Ahogy mindegyik párt esetében, valamilyen viszonylatban itt meghatározó a nyugati-keleti államokra jellemző törésvonal.)

Az SPD esetében különösen érdekes, hogy a keleti országrészben a Linke vesz el tőlük nagy mennyiségű szavazatot, míg délen és a városállamokban az uniópártok és zöldek tudják hatékonyan megszólítani a szociáldemokraták potenciális szavazótáborának egy jelentős részét. 

Az FDP helyzete elég érdekes. Annyiban mindenképp, hogy a (nemzeti-)liberálisok az egyetlen olyan releváns nagyobb párt, amely nem rendelkezik teljes országos lefedettséggel. Nem feltétlenül szervezeti, inkább a szavazótábor tekintetében. A volt kelet-német tartományokban az FDP 2013-ban roppant gyengén szerepelt, jellemzően mindenhol jócskán a választási küszöb alatt. (Ne felejtsük, hogy ezen a választáson - ha hajszállal is, de - kiesett a párt a szövetségi alsóházból.)

A zöldek esetében szintén nagyban érezhető a differencia a két országrész között. De közel sem annyira, mint az FDP, vagy a Linke esetében. A Grüne (B90/Gr.) meghatározóan az ország középső, és különösen déli részeiben erős. Általánosságban inkább a városokban nagyobb a támogatottságuk, mint vidéken, de ellentétben az FDP-vel (vagy az SPD-vel) a német zöldek nem egy kifejezetten városi párt. 

Azt is érzékelhetjük - ha nem csak erre az egy választásra koncentrálunk -, hogy nem csak nyugat-keleti, de egy bizonyos szintű észak-dél ellentét is van a szavazók megoszlása tekintetében.

Egybegyűjtve a 2013-as választásra vonatkozó legjobb térképek:

Ne felejtsük, hogy ezek egy választás adatai. Egy olyan választásé, amelyen évtizedes csúcson volt a CDU, az FDP gyengélkedett, az AfD pedig még nem is volt igazán része a képletnek. Ezért lehet majd hasznos ezt az összeállítást együtt értelmezni a témában írt másik két - a közeljövőben publikálandó - bejegyzésemmel. Amelyek keretében a 2014-es német EP választás térbeni megjelenítésével, illetve az elmúlt két év, összesen 7 tartományi megmérettetésének választási földrajzával foglalkozom.

Mindezek segítségével kicsit jobban felmérhetjük a várható erőviszonyokat, a pártok esélyeit. Időben lassan elérkezve a következő három tartományi választáshoz, hogy aztán a 2017 szeptemberi szövetségi választások eredményeképp kiderülhessen, hogy a következő 4 évben milyen kormánya lesz Németországnak.

Bundestagswahl 2017

A témához kapcsolódó előző bejegyzéseim:

Választási eredmények (1990-2002)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/12/06/kilenc_honap_mulva_bundestagswahl

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005

Ha most vasárnap választások lennének Németországban...
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/26/ha_most_vasarnap_valasztasok_lennenek_nemetorszagban 

A német választási rendszer
https://bajko-sokoray.blog.hu/2017/09/22/a_nemet_valasztasi_rendszer

Vasárnap délután Frank-Walter Steinmeiert választották Németország Szövetségi Elnökévé (Deutscher Bundespräsident).

A Bundesversammlung ("Szövetségi Összejövetel" vagy "Szövetségi Gyűlés") a várakozásoknak megfelelően nagy többséggel, már az első körben 931 szavazattal választotta meg az új elnököt. Steinmeier - széles párttámogatásnak köszönhetően - a szavazatok több mint 73,8%-át szerezte meg. (103-an tartózkodtak, 21 érvénytelen szavazat volt.)

A Bundesversammlung összetételéről, az elnök feladatairól, jogköréről, és megválasztásának módjáról decemberben írtam részletesen.

16. Bundesversammlung (2017. február 12.)
A Reichstag plenáris terme, ahol normál esetben a Bundestag ülésezik

Végeredmény:

Az első körös mandátumszerzéshez abszolút többség kellett. Ez azt jelenti, hogy a - most - 1260 fős testületből minimálisan 631 delegált szavazatára volt szükség.

Frank-Walter Steinmeier (SPD), Németország 12. Szövetségi Elnöke

Steinmeier egyértelműen az SPD jelöltje volt, azonban viszonylag hamar biztosították támogatásukról az uniópártok (CDU, CSU) is, illetve az FDP, majd később a zöldek.

A volt külügyminiszter - aki jogot és politikatudományt végzett - már 1975 óta tagja a szociáldemokrata pártnak, Alsó-Szászországban kezdett politizálni, 1993 óta lát el közfeladatokat.

Steinmeier 1998-tól tevékenykedik szövetségi szinten, ekkortól Gerhard Schröder hírszerzési ügyekkel is megbízott államtitkára, majd egy évre rá már kancelláriaminiszter. Egészen 2005-ig. A 2005 és 2009 között regnáló nagykoalíció külügyminisztere. 

2009-ben ő volt az SPD listavezetője, kancellárjelöltje, de vereséget szenvedett a kereszténydemokrata Angela Merkellel szemben. 2009-2013-ig a szociáldemokraták frakcióvezetője a Bundestagban. 2013 decemberétől 2017 januárjáig, második cikluson át töltötte be a külügyminiszteri posztot. Viszonylag későn lett a Bundestag tagja, 2009-től mostanáig volt képviselő. 

Megválasztásával elnöki mandátuma már meg is kezdődött (hivatalosan majd március 19-én), a megbízatása 5 évre szól. (Megszakítás nélkül egyszer választható újra.)

Németország Szövetségi Elnökeinek listája:

A Szövetségi Elnök megválasztásával a német politikai élet mostani fejezete lezárult. Holnaptól "kezdődik", felerősödik a választási kampány. Hiszen 224 nap múlva szövetségi választások lesznek. Következő posztomat én is megint ennek szellemében írom majd...

A témához kapcsolódó előző bejegyzésem:

Elnökválasztás lesz Németországban
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/11/12/elnokvalasztas_lesz_nemetorszagban