A következőkben alapvetően két forrásból gyűjtött választókerületi adatokat hasonlítok össze egymással. Ezekhez jönnek hozzá harmadikként a KOM által rendelt választókerületi kutatásokból az eddig – összesen tervezett 19-ből – elkészült 16 körzet eredményei. Mivel a kireszavazzunk.hu (Iránytű Intézet) és taktikaiszavazas.hu (Sanyó Ádám) becslései kiterjednek mind a 106 választókerületre, így elsősorban ezekkel foglalkozom. A Közös Ország Mozgalom által rendelt – Závecz és Medián – kutatások most inkább felvezetésként szolgálnak majd.

Fontos megjegyezni, hogy mindhárom esetben kicsit mások a szempontok és részben más a módszertan is. De ennek ellenére – ha nem is tudományos megfontolásból – de mindenképpen érdemes végigböngészni a különböző körzetek adatait. Esetleg összehasonlítva a KOM becsléseivel is.

De mielőtt rátérnénk a mostani poszt valódi témájára – az egyéni jelöltekre – nézzük meg, hogy mennyire mérik a közvélemény-kutatók az ellenzéki pártokat országosan. Hogy melyik párt megközelítőleg hány százalékra számíthat a listákat tekintve. Legyen ez a kiindulási alap.

  • MSZP-P 11-18%
  • LMP 8-10%
  • Jobbik 14-18%
  • DK 5-8%
  • Momentum 1-3%
  • Együtt 0-1%

(Adatok: Medián, Publicus, Republikon, Századvég, Závecz) 

 

A Közös Ország Mozgalom által rendelt választókerületi kutatások

MSZP-P LMP Jobbik DK Momen. egyéb
Bp. 1. (I. és V. ker., VIII. és IX. ker. egyes részei) 19,0 14,0 10,0 - 12,0 Egy. 10,0
Bp. 4. (II.ker. és a III. ker. hegyvidéki része)  - 15,2 11,0 24,6 7,5
Bp. 6. (VIII. és IX. kerület)  - 14,0 13,0 17,0 7,0 Egy. 11,0
Bp. 15. (XVIII. kerület)  30,0 14,0 16,0 - 3,0
Bp. 17. (XXI. és XXIII. kerület)  18,0 14,0 20,0 - 3,0 Egy. 12,0
Bp. 18. (XXII. kerület)  26,0 9,0 12,0 - 4,0 Egy. 8,0
Baranya 1. (Pécs)  - 13,0 15,0 - 4,0 függ. 28,0
Borsod-Abaúj-Zemplén 1. (Miskolc)  - 10,0 27,0 18,0 4,0
Csongrád 1. (Szeged)  27,0 9,0 20,0 - 8,0
Fejér 4. (Dunaújváros)  - 6,0 31,0 15,0 3,0 Egy. 4,0
Pest 2. (Budakeszi és Budaörs) - 19,5 17,3 12,4 5,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. (Nyíregyháza)  23,0 8,0 21,0 - 4,0 Egy. 4,0
Tolna 1. (Szekszárd) 18,0 15,0 16,0 - 4,0
Vas 1. (Szombathely)  22,0 9,0 18,0 - 5,0 Egy. 6,0
Veszprém 3. (Tapolca, Ajka, Sümeg)  17,0 5,0 33,0 - 2,0


(Adatok: Závecz/Medián, kozosorszagmozgalom.hu)

 

Mielőtt kitérünk tehát mind a 106 körzetre, nem árt néhány kitételt tenni. Mint már utaltam rá, mind a három forrás esetén más a megközelítés. Ennek következtében mindegyiknek meg is van a maga gyengéje. A KOM elsősorban a széleskörű ellenzéki összefogás hatékonyságát kívánja bizonyítani. Az Iránytű – mint Jobbik közeli „intézet” – legfőképp azt tűzte ki célul, hogy minél több körzetben jelezhesse előre a Jobbikos jelölt várható győzelmét, ezzel is bátorítva a szavazókat. Ennek megfelelően a Jobbik jelöltjeit – finoman fogalmazva – eléggé felfelé súlyozták, ahogy ezzel párhuzamosan az LMP eredményét pedig durván lehúzzák. A taktikaiszavazas.hu – ahogy neve is mutatja – az összefogástól függetlenül ösztönzi a választópolgárokat a „legerősebb” ellenzéki jelölt támogatására. A tézisek, célok – akarva, akaratlanul – valamilyen mértékben mind befolyásolják az eredményeket.

A taktikaiszavazas.hu esetén sokkal kevésbé beszélhetünk elfogultságról, mint a készítő informatikus hátterének egyértelmű hatásáról. Nem számol elégé a polgárokkal, más szempontból közelíti meg a kérdést, mint egy társadalomtudós. Az oldal adatai túlságosan a 2014-es választási eredményekre épülnek.

Mindezeken felül azt is figyelembe kell venni, hogy míg a Závecz/Medián kutatások, illetve a taktikaiszavazas.hu közvetlenül az egyéni jelöltekre koncentrál, addig a kireszavazzunk.hu inkább a körzetekben mérhető általános a pártpreferencia adatokat tünteti fel, és csak felsorolja a jelölteket. Ezek alapján lehet aztán kalkulálni. (Nem árt például összeadni az MSZP és a DK támogatottságát, hiszen nincs olyan körzet, ahol egymás ellen indulnának. Én ezt szándékosan nem tettem meg, ha már körzetre vonatkozó pártpreferenciák állnak a rendelkezésünkre...)

 

tsz-ksz_bp_20180320.png

Budapest

A Párbeszéd eredetileg végig szerepelt az adatsorban, de miután eleve csak az egyik becslés kezeli külön a pártot az MSZP-től, – illetve, ezen számok is azt mutatták, hogy a P támogatottsága szinte mérhetetlen – így a vidéki adataikat helyszűke miatt végül nem tüntetem fel. (Két vidéki körzetben értek el két százalékot, egyben négyet, de ezeket is hibahatáron belül. A kireszavazzunk.hu adatait összesítve a párt egyéni körzetekben átlagosan 0,5%-os támogatottsággal rendelkezik. Ez önmagában sok mindent elárul. Budapesten még van a Perbeszéd támogatottságának némi relevanciája, ezért ott – mint feljebb látható – benne hagytam a táblázatban az adataikat.) 

tsz-ksz_b-cs_20180320.pngBács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye,
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye

 

tsz-ksz_f-k_20180320.pngFejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye,
Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye

 

tsz-ksz_n-sz_20180320.pngNógrád megye, Pest megye, Somogy megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

tsz-ksz_t-z_20180320.pngTolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye

 
Láthatjuk, hogy az ellenzék erősen megosztott. Az elmúlt fél évben három, sok szempontból egyenértékű ellenzéki „pólus” állt fel a választásokra. Az MSZP és a Párbeszéd együttműködésben a DK-val (mellettük a Liberálisokkal és a Szolidaritással), az LMP az Új Kezdettel, illetve a Jobbik.

Ennek a három csoportosulásnak – ahogy a támogatottságuk is sok helyen egy sávban mozog, úgy – van esélye az ellenzéki oldalon az egyéni mandátumok megszerzésére.

Érdekes módon az LMP kompatibilitása, integráló ereje a legnagyobb. Ami valószínűleg centrum helyzetére, illetve viszonylag alacsony elutasítottságára vezethető vissza. (Persze, e két tényező között is eleve van összefüggés.) Ezzel magyarázható, hogy az esetek nagy részében akkor is az LMP-s a legesélyesebb jelölt egy-egy körzetben, ha eredetileg a 3-4-5 ellenzéki jelölt indulása esetén nem ő vezetett, csak második, vagy harmadik.

Azt is látnunk kell, hogy az egyéni körzetekben mért és számolt támogatottsági adatok több tekintetben is látványosan alátámasztják az országosan reprezentatív pártpreferenciákra (vagyis listás erőviszonyokra) vonatkozó közvélemény-kutatásokat.

Mind az Együtt, mind a Momentum esetében az egyéni körzetek számai is azt erősítik meg, hogy ezen pártok számára nagyon messze van az 5%-os választási küszöb. Annyiban van különbség csupán közöttük, hogy míg a Momentumnak van lehetősége részt venni választási együttműködésben, – és többek között a viszonylag sok egyéni jelöltjüknek köszönhetően – van politikai értelemben vett cserealapja. Addig az Együtt egy százalékos népszerűségével, és megmaradt 43 jelöltjével – mondhatni – elszigetelődött, reménytelen helyzetbe került.  

A közvélemény-kutatások, becslések alapján kijelenthetjük, hogy egyéni választókerületi győzelemre egyedül a Fidesz-KDNP, az MSZP-P, az LMP, a Jobbik és a DK jelöltjei valamint a két – ellenzék által támogatott – független jelölt lehet képes. (Országosan több mint ezer jelölt indul az esélytelenség teljes nyugalmával.)  

A Republikon Intézet március 19-én közreadott elemzésében az alábbi körzeteket jelöli meg a baloldal, illetve az LMP számára „nyerhető” körzetként.
A választókerületek sorrendje az esély nagyságát fejezi ki, a lista elején azok a körzetek, ahol a legnagyobb az esélye az ellenzéki jelöltnek a győzelemre:

  • Budapest 7. (XIII. kerület)
  • Csongrád 1. (Szeged)
  • Budapest 8. (XIV. kerület)
  • Budapest 11. (IV. kerület)
  • Budapest 5. (VII. kerület)
  • Baranya 1. (Pécs)
  • Budapest 9. (X. kerület)
  • Budapest 10. (III. kerület)
  • Pest 2. (Budakeszi)
  • Baranya 2. (Pécs)
  • Budapest 15. (XVIII. kerület)
  • Budapest 16. (XX. kerület)
  • Budapest 4. (II. kerület)
  • Budapest 6. (VIII. kerület)
  • Budapest 13. (XVI. kerület)
  • Pest 8. (Szigetszentmiklós)
  • Budapest 2. (XI. kerület)
  • Komárom-Esztergom 1. (Tatabánya)
  • Budapest 12. (XV. kerület)
  • Pest 1. (Érd)
  • Budapest 18. (XXII. kerület)
  • Pest 5. (Dunakeszi)
  • Budapest 3. (XII. kerület)
  • Budapest 17. (XXI. kerület)
  • Veszprém 1. (Veszprém)
  • Csongrád 2. (Szeged)
  • Vas 1. (Szombathely)
  • Fejér 1. (Székesfehérvár)
  • Budapest 1. (I.-V. kerület)
  • Békés 1. (Békéscsaba)
  • Tolna 1. (Szekszárd)
  • Somogy 1. (Kaposvár)
  • Budapest 14. (XVII. kerület)
  • Pest 7. (Vecsés)

Ugyan csak ez a Republikon elemzés emel ki néhány választókerületet, amelyekben véleményük szerint a Jobbik jelöltje esélyes. Íme:

  • Heves 2. (Gyöngyös)
  • Heves 3. (Hatvan)
  • Borsod 6. (Tiszaújváros)
  • Jász-Nagykun-Szolnok 4. (Törökszentmiklós)
  • Jász-Nagykun-Szolnok 2. (Jászberény)
  • Pest 12. (Cegléd)
  • Veszprém 3. (Tapolca)

 

Mint már utaltam rá a fenti összehasonlítás tudományos értelemben nem áll túl stabil lábakon. Eleve, mint már kifejtettem, az egyik adatsor egyértelműen a Jobbik jelöltejit "favorizálja", az LMP-t pedig lehúzza. Ehhez még hozzáveszünk egyéb tényezőket, mint pl. a „titkolózó szavazók” egyes helyeken kiemelkedően magas arányát, vagy a választók lehetséges mozgását a következő hetekben, máris árnyaltabb képet kapunk. A fentieket inkább érdekességként, esetleg kiindulópontként érdemes kezelni.

Megkísérelhetjük ezek alapján mérlegelni, hogy esetleg mi magunknak melyik jelöltre érdemes szavaznunk április 8-án. De ezek az adatok önmagukban nem feltétlenül elégségesek ehhez.  Az egyes jelöltek támogatottsága az esetleges visszalépések következtében is változhat. Ilyenkor valószínűleg nagymértékben borul egy-egy választókerület erősorrendje is.

És azt is érdemes figyelembe venni, hogy a KOM által rendelt, már elkészült tizenhat kutatás nem éppen az egyesület álláspontját – „az összefogást mindenhol, mindenáron” koncepciót – látszik alátámasztani. Nem biztos, hogy minden választókerületben megfelelő megoldás a teljes koordináció. Itt van például a „Jobbik-probléma”, amiről sokan szeretnek megfeledkezni. De attól még létezik. Erre most nem térnék ki részletesen, de a lényeg, hogy érdemes azon elgondolkodni, hogy a Jobbik jelöltjeinek visszalépése esetén a szavazóik nem biztos, hogy oda állnának majd, mint ahová azt sokan gondolják. Ahogy ez más pártok vonatkozásában is igaz lehet. Hiszen az emberek nem bábok. Nem lehet őket csak úgy rángatni.

 

A Závecz és a Medián becslései

 

 

A témához kapcsolódó előző bejegyzéseim:

Jelöltállítási és egyéb statisztikák (2018)

http://bajko-sokoray.blog.hu/2018/03/11/jeloltallitasi_es_egyeb_statisztikak

Jelöltállítás 2018
http://bajko-sokoray.blog.hu/2018/03/06/jeloltallitas_556  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bajko-sokoray.blog.hu/api/trackback/id/tr7913754404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása