A politológusoktól, közvélemény-kutatóktól azt várják az emberek általában, hogy mondják meg előre a választások végeredményét. Elsősorban valami jósfélének tekintenek bennünket. Pedig ez csak egy szelete a történetnek. Egy apró szelete.  

De maradjunk most hűek a sztereotípiákhoz, és vizsgáljuk meg mi történt a 2013-as szövetségi választások óta a német közvélemény-kutatási adatok frontján. Hasonlítsuk össze a félidős és jelenlegi számokat a választások eredményeivel. Nézzük meg a pártok népszerűségi mutatóit, hogy kiknek van nagyobb esélye a győzelemre, illetve egyáltalán bejutni a Szövetségi Gyűlésbe, a német alsóházba.

Majd gondoljuk végig, hogy milyen lehetséges kormánykoalíciók alakulhatnak 2017 szeptembere után, a mostani számok tükrében...

Elvégre is, mindig nagyon érdekes a trendek figyelése, az esélylatolgatás, az adatok összehasonítása.

Az alábbi táblázatba rendeztem három időpont közvélemény-kutatási adatait, illetve viszonyítási alapként az előző, vagyis a 2013-as szövetségi választás eredményeit. A kutatási adatok tekintetében a hat legnagyobb intézet eredményeit átlagoltam, ezek kerültek be a táblázatba. 

 (Adatok: Emnid, Forsa, Forschungsgruppe Wahlen, GMS, Infratest dimap, INSA illetve Bundeswahlleiter)

Az összehasonlítás során érdemes mindig figyelni a legutóbbi választás eredményeit is. Ezek jó viszonyítási pontot jelentenek a változások érzékeléséhez.

Ne felejtsük el, hogy mind a választási eredmények, mind a kutatási adatok a listás ("második") szavazatokra vonatkoznak. Ezek természetesen nagy arányban meghatározzák az egyéni választókerületi eredményeket is, azonban mindig vannak helyi sajátosságok, helyi ügyek és politikusok, akik felülírják az adott területen az országos tendenciákat. Így a pártok általános támogatottságából nem következtethetünk egy az egyben az egyéni helyek várható megoszlásáról. 

A közvetlen, választókerületi mandátumok adják ennek a német vegyes választási rendszernek az egyik felét. Erről sem szabad megfeledkeznünk amikor az összehasonlítást végezzünk. 

Még akkor sem, ha listás szavazatok határozzák meg - pl. a magyar vegyes választási rendszerrel ellentétben - a tényleges parlamenti arányokat. (Az egyéni mandátumok a győztes felé torzítják a választások végeredményét. De a német rendszerben az egyéni mandátumok inkább csak arra adnak lehetőséget, hogy a választók konkrét személyekből (is) választhassanak, így téve személyessé egy inkább arányos rendszert.) A német szövetségi választási rendszerről egy következő bejegyzésben fogok majd - hosszan - értekezni, most maradjunk a közvélemény-kutatásoknál. 

A nagyobb pártok népszerűségének változása (2016)
(Forrás: Wahlumfragen.org)

Megnézve tehát a változásokat rögtön két megállapítást kell tennünk:

1. a menekültválság okozta elmozdulások jól látszanak (különösen az AfD esetében),

2. a berlini terrortámadás viszont nem okozott földcsuszamlás szerű változásokat (inkább csak a kormány - ilyen helyzetben megszokott - erősebb támogatásának jelensége figyelhető meg, az is hibahatáron belül).

A december 19-ei berlini események után könnyen várhattuk, hogy a januári közvélemény-kutatási adatokban az AfD nagyobb mértékű erősödését tapasztaljuk majd. Úgy fest, hogy ez nem következett be. Sem a szövetségi szintre vonatkozó eredményekből, sem a berlini részletes számokból ilyen növekedés nem olvasható ki.

A most már hosszabb időt felölelő menekültválság hatásai azonban tisztán kivehetőek. Egyik oldalon látjuk, hogy az AfD megerősödött, és viszonylag komoly mandátum mennyiségre számíthat 2017 szeptembere után. A másik oldalon megfigyelhetjük a CDU kisebb zuhanását 2015 szeptemberétől (40-41%) egészen az utóbbi hónapokig (32-33%), amikor is - a már fentebb említett jelenségen felül - a CDU újra erősödni kezdett (36-37%). Közben az SPD végig a 2013-as választási eredménye alatt maradt (25,7%), 19 és 24 százalék között mozogva. 2017 január végére pedig sikerült népszerűségüket 20-21% közé letornászniuk.

A német szociáldemokraták - jelenlegi tudásunk szerint - modernkori történelmük legrosszabb választási eredménye felé haladnak. (Az SPD támogatottsága 1949 óta általában 32-35 és 40 százalék között volt. Mélypontok: 2009 23%, 1953 28,8%.)

 
A pártok eredményei a szövetségi választásokon (1949-2013)
(Forrás: http://wahl.tagesschau.de)

Ha figyelembe vesszük az népszerűségi mutatókat, illetve a pártok egymáshoz való viszonyát, jelenleg összesen három koalíciós többség képzelhető el. Ezek erőviszonyait, együttes mandátumait is érdemes vizsgálni.

Az első megoldás a mostani nagykoalíció folytatása. Ennek továbbra is komoly realitása van. Azonban - különösen két közös ciklus után 12 év alatt - magától értetődik, hogy egyik néppárt számára sem ez a cél. De minden attól függ, hogy a másik két lehetőség valamelyike megvalósulhat-e.

A második megoldás egy CDU/CSU és FPD kormány létrejötte. Erre van jelenleg egyébként a legnagyobb esély. 2005 és 2009 között ezek a (polgári)pártok már kormányoztak közösen, ahogy az elmúlt 60 évben több évtizeden át. Ez két feltételen múlik. A CDU tud-e győzni, akár egy hajszállal is, illetve hogy az FDP vissza tud-e jutni a Szövetségi Gyűlésbe. Most, 8 hónappal a választások előtt, úgy fest, hogy mindkettő könnyedén sikerülhet.

A harmadik, és egyben legvalószínűtlenebb megoldás egy SPD vezette, tisztán baloldali koalíció. Azért fogalmaztam így, mert ebben a kérdésben egyszerre van több mozgástér, és tulajdonképpen kisebb is. Ennek a végkimenetelnek az esetén mindenképpen arról beszélünk, hogy az SPD megnyerte a választást, több mandátumot szerzett, mint a CDU és a CSU együttvéve.

Innentől elképzelhető egy SPD és zöldek alkotta kormánykoalíció, ami a legtöbb tartományban jelenleg is működik, ahogy már szövetségi szinten is többször regnált. De a számokat nézve, a két párt számára a mandátumok többségének megszerzése most nem látszik valószínűnek. Egyedül nem. És itt jön a csapda helyzet, amire már utaltam az előző bekezdésben.(A kisebb mozgástér.)

A Linke segítségével már jóval reálisabbnak látszik a kormánytöbbség megszerzése egy SPD vezette koalíció számára. Azonban a Linke országosan, szövetségi szinten még mindig nem (?) kormányképes. A "Bal" párt, - amely - most már csak áttételesen, de - a volt kelet-német állampárt, a SED utódpártja, és meglehetősen baloldali politikát képvisel. Demokratikus szocializmus, némi populizmussal fűszerezve.

Ez egy tartományi kormány esetén már néhol elfogadható. Azonban a volt nyugat-német polgárok számára, "nyugat-németország" számára - ezáltal szövetségi szinten - nem szalonképes. Tehát, annak ellenére, hogy 2014 óta Türingiában már miniszterelnököt is ad a Linke, illetve jelen van 11 tartományi parlamentben, szövetségi szinten gyakorlatilag továbbra is kormányképtelen.

A három lehetséges koalíció (2017):

• CDU/CSU - SPD (esetleg fordítva)
• CDU/CSU - FDP
• SPD - Grüne (vagy SPD - Grüne - Linke)

Ahogy az általam vázolt három opcióból jól kitűnik az AfD sem szerepel a vállalható politikai partnerek között. Egyik "oldal" számára sem. A szélsőségesen idegen és menekült ellenes párt - egyre növekvő tartományi jelenléte és mandátumai ellenére sem - kormányképes. Sem tartományi, sem szövetségi szinten.
Az AfD bejutása biztosnak látszik. Jó három évvel ezelőtt, az akkori választáson az AfD-nek - az FDP-hez hasonlóan - nem sok hiányzott a szövetségi alsóházba való bekerüléshez. Mindössze 0,2%. (Vagy három megnyert egyéni körzet.)

Azóta, - a 2013 elején alakult párt - először 5% felett stabilizálódott, ez után a 2015 őszétől a menekültválsággal párhuzamosan erősödött. Míg nem körülbelül egy évvel később, 2016 utolsó harmadában beállt 13-15% közé. Az Alternative für Deutschland 16-ból már 10 tartományi törvényhozásban jelen van. (142 képviselővel.) A 2016-ban tartott öt Landtagswahl alkalmával az AfD mindenhol 10% feletti támogatottságot szerzett, több helyen a 20%-ot is meghaladva (2016 március: Sachsen-Anhalt 24,2%, 2016. szept.: Mecklenburg-Vorpommern 20,8%).

Mindezek fényében rögzíthetjük, hogy az AfD biztos résztvevője lesz a következő (19.) Német Bundestagnak.

Ahogy már vázoltam, egy kereszténydemokraták vezette kormányhoz elengedhetetlen az FDP részvétele. Ehhez pedig előbb vissza kell kerülniük a Bundestagba, ahonnan - 64 év után - az előző választásokon kiestek. A 2016-os évet tekintve, most úgy látszik, hogy ez nem lehetetlen feladat. Sőt.

De az utóbbi tartományi választásokat tekintve, az FDP-nél már kicsit vegyesebb a kép. Öt megmérettetés során a nemzeti-liberálisoknak is sikerült három helyen könnyedén vennie a választási küszöböt. Baden-Württemberg tartományban 8,3%-ot, legutóbb Berlinben pedig 6,7%-ot szerezve. (2016 márciusában Sachsen-Anhaltban viszont 4,9%-os eredménnyel, egy tízed híján nem kerültek be a törvényhozásba.) Az FDP jelenleg 9 tartományi törvényhozásban van jelen. (94 képviselővel.) Ami az országos adatokat illeti, az FDP szintén a következő Bundestag biztos résztvevőjének számít.

2013-as kiesésük után (amikor is 4,8%-os eredménnyel elakadtak a választási küszöbben), az FDP csak 2015 második felében tudott újra 5% fölé erősödni. A párt 2016 januárja óta a legtöbb közvélemény-kutatónál folyamatosan 6% felett van, jelenleg 6-7,5% között mérik.

A fontosabb szereplők közül nem beszéltünk még a Zöldekről. Pedig ahhoz, hogy - a most látott adatok ellenére - esetleg baloldali kormány alakuljon Németországban, a Bündnis 90/Die Grünen nélkülözhetetlen tényező. A zöldek 1983 óta részvevői a törvényhozás munkájának, a szövetségi választásokon a Grüne a legutóbbi másfél évtized legstabilabban teljesítő pártja. (Lásd a grafikont.) 2017 szeptemberében is hasonló eredményre számíthatnak, most inkább közelebb a 10%-hoz.

(Adatok: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

A fentiekben is láthattuk, hogy ebben a pártversenyben, választási küzdelemben nem két nagyobb párt, inkább két páros küzd egymással a mandátumok többségéért, és ezáltal, közvetve a végrehajtó hatalomért.

Ez a három lehetséges koalíciós felállásból jól kirajzolódik. Tehát a végeredményt tekintve, azt kell majd figyelnünk, hogy az Uniópártok és az FDP, vagy az SPD és a Zöldek (esetleg a Linke) szerzik majd meg együttesen a mandátumok többségét.

Közel 8 hónap van még a választásig. Nagyon sok minden történhet még. Sok fog múlni a kancellár-jelölteken, a listavezetőkön, a felmerülő különböző közpolitikai kérdéseken, amelyek egy részét már most jól látjuk előre (pl. bevándorláspolitika, menekültek integrációja), illetve amelyekről még fogalmunk sincs. Mert vagy az élet, vagy valamelyik párt hozza majd be őket sikeresen a kampányba. De jelenleg még nem tudhatjuk pontosan mi van a kalapban, kalapokban.

A következőkben majd - ahogy már utaltam rá - megnézzük a német választási rendszert, kicsit közelebbről a pártokat, számba vesszük a kancellár-jelölteket és idővel majd a programokba is betekintünk...
 

Bundestagswahl 2017

A témához kapcsolódó előző bejegyzéseim:

Választási eredmények (1990-2002)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/12/06/kilenc_honap_mulva_bundestagswahl

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005

Kevesebb mint 8 hónap múlva parlamenti választások lesznek Németországban. Egész pontosan a következő Szövetségi Gyűlés (Bundestag), vagyis az alsóház tagjait fogják megválasztani. Mint korábban már jeleztem, a szeptemberi választásig viszonylag sokszor fogok a témával foglalkozni. Előző, decemberi bejegyzésemben már megkezdtem a bemelegítést: összegyűjtve az 1990 és 2002 közötti választási eredményeket. Most jönnek a 2005 és 2013 közötti időszak adatai.

De a következő hetekben szó lesz még az esélyesebb pártokról, a választási rendszerről, illetve többek között megnézem majd a karácsony előtti berlini terrortámadás hozott-e releváns változást a közvélemény-kutatók számaiban...

Most nézzük akkor a legutóbbi három választás eredményeit.
A listás mandátumok esetén a választási küszöb 5%.

(A táblázatok jobb értelmezhetősége érdekében átvettem és kiegészítettem az előző bejegyzésemben szereplő listát, amely a pártok rövidítéseit tartalmazza. Ez most a bejegyzés alján található.)

 Választási eredmények (2005-2013)

Bundestagswahl 2005

Választásra jogosultak: 61.870.711    Részvételi arány: 77,7%

(Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

Bundestagswahl 2009

Választásra jogosultak: 62.168.489    Részvételi arány: 70,8% 

(Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

Bundestagswahl 2013

Választásra jogosultak: 61.946.900    Részvételi arány: 71,5%

 (Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

 Pártok rövidítései

 AfD - Alternative für Deutschland - Alternatíva Németországnak (EU-szkeptikus, Nemzeti-konzervatív) 

 CDU - Christlich Demokratische Union Deutschlands - Németország Kereszténydemokrata Uniója 

 CSU - Christlich-Soziale Union in Bayern - Bajor Keresztényszociális Unió (Kereszténydemokrata) 

 Die Linke / Linkspartei (volt PDS) - A Bal / Balpárt (Szocialista) 

 F. WÄHLER / FW - Freie Wähler - Szabad Választók (Polgári-liberális, Konzervatív) 

 F.D.P. / FDP - Freie Demokratische Partei - (Liberális, Nemzeti-liberális) 

 FAMILIE - Familien-Partei Deutschlands - Németország Család Pártja (Konzervatív, Nagycsaládosok érdek.)  

 FRAUEN - Feministische Partei Die Frauen - Feminista Párt A Nők (Feminista)

 GRAUE - Die Grauen – Graue Panther - A Szürkék – Szürke Párducok (Zöld, Generációs)

 GRÜNE / B90/Gr. - Bündnis 90/Die Grünen - Szövetség '90/A Zöldek (Zöld, Bal-liberális) 

 NPD - Nationaldemokratische Partei Deutschlands - Németország Nemzeti Demokrata Pártja (Nemzetszocialista)

 ÖDP - Ökologisch-Demokratische Partei - Ökolgikus-Demokratika Párt (Zöld-jobboldali) 

 PIRATEN - Piratenpartei Deutschland - Kalózpárt Németország (netpárt, bal-liberális)

 REP - Republikaner - Republikánusok (Szélsőjobboldali)

 SPD - Sozialdemokratische Partei Deutschlands - Németország Szociáldemokrata Pártja 

 Tierschutzp. / Tierschutzpartei - Partei Mensch Umwelt Tierschutz - Ember Környezet Állatvédelem Pártja (Környezetvédő, Zöld)
 

A témához kapcsolódó előző bejegyzésem:

Választási eredmények (1990-2002)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/12/06/kilenc_honap_mulva_bundestagswahl

A német választási rendszer
https://bajko-sokoray.blog.hu/2017/09/22/a_nemet_valasztasi_rendszer

2017 szeptemberében szövetségi törvényhozási választások lesznek Németországban.

A téma természetesen engem is nagyon foglalkoztat. Ezért a következőkben - ahogy időm engedi - igyekszem itt is minél gyakrabban értekezni a németországi esélyekről, eseményekről, eredményekről...

Kezdjük választási adatokkal. Összegyűjtöttem a Német Szövetségi Köztársaságban az újraegyesítés óta lezajlott választások eredményeit. Számok és mandátumarányok 1990-2013-ig, két részben.

Viszonyítási alapként összesítettem a 2016 novemberi közvélemény-kutatási adatokat:

*Adatok az alábbi intézet számai alapján: Allensbach, Emnid,
Forsa, Forsch’gr., Wahlen, GMS, Infratest dimap, INSA. (wahlrecht.de)

(Nagyobb) Pártok rövidítései

 CDU - Christlich Demokratische Union Deutschlands - Németország Kereszténydemokrata Uniója

 CSU - Christlich-Soziale Union in Bayern - Bajor Keresztényszociális Unió (Kereszténydemokrata)

 SPD - Sozialdemokratische Partei Deutschlands - Németország Szociáldemokrata Pártja

 GRÜNE / B90/Gr. - Bündnis 90/Die Grünen - Szövetség '90/A Zöldek (Zöld, Bal-liberális)

 PDS - Partei des Demokratischen Sozialismus - Demokratikus Szocializmus Pártja (Szocialista)
 Ma: Die Linke / Linkspartei - A Bal / Balpárt (Szocialista)

 F.D.P. / FDP - Freie Demokratische Partei - (Liberális, Nemzeti-liberális)

 AfD - Alternative für Deutschland - Alternatíva Németországnak (EU-szkeptikus, Nemzeti-konzervatív)

Választási eredmények (1990-2002) 

Bundestagswahl 1990

           Választásra jogosultak:           60.436.560      Részvételi arány: 77,8%

CDU

17.707.574

38,3

17 055 116

36,7

268

SPD

16.279.980

35,2

15 545 366

33,5

239

F.D.P.

3.595.135

7,8

5 123 233

11,0

79

CSU

3.423.904

7,4

3 302 980

7,1

51

GRÜNE

2.037.885

4,4

1 788 200

3,8

-

PDS

1.049.245

2,3

1 129 578

2,4

17

B90/Gr.

552.027

1,2

559 207

1,2

8

REP

767.652

1,7

987.269

2,1

-

GRAUE

218.412

0,5

385.910

0,8

-

ÖDP

243.469

0,5

205.206

0,4

-

NPD

190.105

0,4

145.776

0,3

-

DSU

131.747

0,3

89.008

0,2

-

Egyéb

77.666

0,1

138.923

0,3

-

Összesen:

46.274.925

100

46.455.772

100

662

 Megjegyzés: Az első össznémet választáson a bejutási küszöböt külön vizsgálták a nyugati és keleti tartományokban.

 
(Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

 Bundestagswahl  1994

          Választásra jogosultak:           60.452.009      Részvételi arány: 79%

CDU

17.473.325

37,2

16.089.960

34,2

244

SPD

17.966.813

38,3

17.140.354

36,4

252

F.D.P.

1.558.185

3,3

3.258.407

6,9

47

CSU

3.657.627

7,8

3.427.196

7,3

50

GRÜNE

3.037.902

6,5

3.424.315

7,3

49

PDS

1.920.420

4,1

2.066.176

4,4

30

REP

787.757

1,7

875.239

1,9

-

GRAUE

178.450

0,4

238.642

0,5

-

ÖDP

200.138

0,4

183.715

0,4

-

Naturgesetz

59.087

0,1

73.193

0,2

-

Tierschutzp.

-

-

71.643

0,2

-

PBC

26.864

0,1

65.651

0,1

-

Egyéb

82.788

0,1

190.683

0,2

-

Összesen:

46.949.356

100

47.105.174

100

672

(Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

 Bundestagswahl  1998

           Választásra jogosultak: 60.762.751    Részvételi arány: 82,2%

SPD

21.535.893

43,8

20.181.269

40,9

298

CDU

15.854.215

32,2

14.004.908

28,4

198

CSU

3.602.472

7,3

3.324.480

6,7

47

GRÜNE

2.448.162

5,0

3.301.624

6,7

47

FDP

1.486.433

3,0

3.080.955

6,2

43

PDS

2.416.781

4,9

2.515.454

5,1

36

REP

1.115.664

2,3

906.383

1,8

-

DVU

-

-

601.192

1,2

-

Pro DM

-

-

430.099

0,9

-

GRAUE

141.763

0,3

152.557

0,3

-

Tierschutzpar.

1.734

0,004

133.832

0,3

-

NPD

45.043

0,1

126.571

0,3

-

BFB-Offensive

134.795

0,3

121.196

0,2

-

ödp

145.308

0,3

98.257

0,2

-

PBC

46.379

0,1

71.941

0,1

-

Egyéb

191.938

0,4

257.794

0,5

-

Összesen:

49.166.580

100

49.308.512

100

669

(Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)  

 Bundestagswahl 2002

           Választásra jogosultak: 61.432.868    Részvételi arány: 79,1% 

SPD

20 059 967

41,9

18 488 668

38,5

251

CDU

15 336 512

32,1

14 167 561

29,5

190

CSU

4 311 178

9,0

4 315 080

9,0

58

GRÜNE

2 693 794

5,6

4 110 355

8,6

55

FDP

2 752 796

5,8

3 538 815

7,4

47

PDS

2 079 203

4,3

1 916 702

4,0

2

Schill

120 330

0,3

400 476

0,8

-

REP

55 947

0,1

280 671

0,6

-

NPD

103 209

0,2

215 232

0,4

-

Tierschutzpar.

8 858

0,02

159 655

0,3

-

GRAUE

75 490

0,2

114 224

0,2

-

PBC

71 106

0,1

101 645

0,2

-

ödp

56 593

0,1

56 898

0,1

-

DIE FRAUEN

2 264

0,004

36 832

0,1

-

FAMILIE

15 138

0,03

30 045

0,1

-

Egyéb

99.339

0,2

63.621

0,1

-

Összesen:

47.841.724

100

47.996.480 

100

603

(Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)  

Következő bejegyzésemben jönnek a 2005 és 2013 közötti időszak választási eredményei.

Azt követően a választáson induló 7-8 releváns pártot mutatom majd be. Egy harmadik összeállításban pedig a két legutóbbi (2009, 2013) szövetségi választások eredményeit vetem össze az aktuális közvélemény-kutatási adatokkal. Természetesen, közeledve a 2017-es németországi választásokhoz, a szövetségi választási rendszer ismertetésére is egyre időszerűbb...

A témához kapcsolódó egyéb bejegyzéseim:

Választási eredmények (2005-2013) 
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005 

A német választási rendszer
https://bajko-sokoray.blog.hu/2017/09/22/a_nemet_valasztasi_rendszer