Szeptember 4-én (most vasárnap) parlamenti választásokat tartanak Mecklenburg-Vorpommern tartományban, illetve 18-án parlamenti és helyhatósági választásokat Berlinben. Ezen a két szeptemberi napon megválasztják Mecklenburg-Elő-Pomerániában (Sic!) a Landtag, illetve Berlinben az Abgeordnetenhaus (Képviselőház) tagjait. A létrejövő erőviszonyok alapján pedig eldől, hogy milyen kormányok alakulnak a következő 5 évre a két német államban. Jelenleg mind két helyen CDU-SPD, tehát kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció működik.

A Német Szövetségi Köztársaság egészére nézve az igazi nagy kérdés az, hogy a két megmérettetés során hány mandátumot szerez majd az – "ultra-konzervatív", bevándorló ellenes – Alternative für Deutschland (AfD). Egyúttal – mint a címben is utaltam rá –, Merkel (és a koalíciós partner SPD) befogadó menekültpolitikájáról is véleményt mondanak a választók.

Először nézzük meg a mostani erőviszonyokat, majd térjünk ki röviden az AfD-re (és az FDP-re), illetve írásom második felében hosszabban a közvélemény-kutatásokra, és ezáltal a várható eredményekre. Végül vessünk egy pillantást a két választási rendszerre.

Angela Merkel népszerűsége, 2014-2016
(Forrás: ARD, www.tagesschau.de)  

Jelenlegi erőviszonyok

Mecklenburg-Vorpommern (2011-2016)

Itt rendezik 4-én a választást. A parlament állandó létszáma 71 fő, melyből 36 képviselőt választanak egyéni körzetekben. 27 fő az SPD, 18 a CDU, 14 a Linke (Bal), 7 a Grüne (Zöldek), és 5 képviselő az NPD frakció tagja. A tartományt SPD-CDU alkotta nagykoalíció vezeti, a miniszterelnök Erwin Sellering (SPD).

Berlin (2011-2016)

A berlini képviselőház (Abgeordnetenhaus) – amely törvényhozói és felsőbb helyhatósági feladatokat is ellát – minimálisan 130 főből áll. Melyből (fixen) 78-at egyéni körzetből választanak. A testület jelenleg 149-es fős. Amelyet 5 frakció alkot:  SPD 46, CDU 39, Grüne (Zöldek) 29, Linke (Bal) 19, Piraten (Kalózók) 15 fővel, és egy képviselő független. Mint már említettem Berlinben SPD-CDU koalíció működik, a kormányzó-polgármestert (Regierender Bürgermeister von Berlin) az SPD adja, Michael Müller személyében. Érdekeség, hogy a kormányzó-polgármester egyszerre kormányfő és helyhatósági vezető is (tehát, klasszikus polgármester), akit – a miniszterelnökökhöz hasonlóan – a képviselőház választ meg.

AfD

Mind két mostani szavazást a volt kelet-német tartományokban rendezik. (Persze, ne feledkezzünk meg Nyugat-Berlinről sem.) Így majd a várható és tényleges eredményeket vizsgálva fontos figyelembe vennünk, hogy az 1990-es újraegyesítés óta az "új tartományokban" (neue Bundesländer) mindig erősebben szerepeltek a szélsőséges pártok. A szocialista állampártból, a SED-ből létrejött Die Linke, ahogy a szélsőjobboldali szerveztek, mint a Republikaner, a DVU vagy az NDP.

Mecklenburg-Vorpommern tartomány palamentjében az NDP (Nationaldemokratische Partei Deutschlands) jelenleg is öt fős frakcióval rendelkezik. Bár majd látni fogjuk, hogy ennek megtartására a mostani választás után viszonylag kicsi az esélyük.

Az Alternative für Deutschland azok után, hogy a 2013-as szövetségi parlamenti választásokon (Bundestagswahl) mondhatni, hogy egy hajszállal (0,3%-kal) az 5 százalékos választási küszöb alatt maradt, mára mind a 16 tartományban biztos bejutónak számít, magasan a küszöb felett mérik. Ahogy szövetségi szinten is, 10-14%-kal.
A legutóbbi három, márciusban megtartott törvényhozási választásokon (Baden-Württemberg, Rheinland-Pfalz, Sachsen-Anhalt) az AfD 15,1%-ot, 12,6%-ot, illetve 24,2%-ot (!) szerzett.

Népszerűségük nagymértékű növekedéséhez természetesen nagyban hozzájárult a "menekültválság". A magát nemzeti-konzervatívként meghatározó párt az egyetlen olyan releváns német politikai erő, amely határozottan kiáll a menekültek/bevándorlók befogadása ellen. 2016 szeptemberéig az 1845 kiosztott helyi törvényhozási mandátumból 102-öt az AfD politikusai töltenek be. Az utóbbi hónapok adatai alapján borítékolható, hogy ez a szám nőni fog. Hiszen mostanáig a két érintett parlament egyikében sem voltak jelen.

FDP

Magyar viszonylatban kicsit meglepő módon a Freie Demokratische Partei azok után, hogy 2013-ban hatvannégy év után kiesett a szövetségi alsóházból nem tűnt el a német politikai palettáról. Sőt, az FDP-t szövetségi szinten most már több mint egy éve stabilan a bejutási küszöb felett mérik. Augusztusban 5 és 7,5% között. A tartományokat tekintve kicsit árnyaltabb a kép. A fél éve tartott három választás során két tartományban könnyedén sikerült teljesíteni a küszöböt (8,3-6,2%), míg a harmadik esetében csupán 0,1% hiányzott. Most Mecklenburgban valószínűtlen a párt bejutása, viszont Berlinben valószínűnek tűnik a siker. A fővárosban mindegyik közvélemény kutató legalább 5%-on mérik a nemzeti-liberálisokat.

Közvélemény-kutatási eredmények

Mecklenburg-Vorpommern

A tartományban viszonylag nagy többséggel (71-ből 45 mandátummal) kormányzó nagykoalíciónak komoly esélye van a folytatásra. Annak ellenére, hogy mindkét néppárt – de elsősorban az SPD – vesztett népszerűségéből.

Az augusztusi felmérések adatai. A táblázat utolsó sorában a 2011-es választási eredmények.
(Forrás: wahlrecht.de) 

A CDU helyben jóval az országos népszerűsége alatt teljesít, míg a szociáldemokraták némileg a felett. De együtt így is hozzák a 48-50%-ot, amely az egyéni körzetekben eredményezni fog annyi plusz mandátumot, hogy az elegendő legyen. Tehát, a kormányzati váltás valószínűtlen. A zöldek a szövetségi szinten mért népszerűségük nagyjából felét hozzák az észak-keleti államban. Az FDP bejutása igen valószínűtlen. A Linke várhatóan nem tudja megismételni 5 évvel korábbi, – keleti tartomány lévén – átlagos eredményét. Sejthető, hogy az itt különösen megerősödő AfD tőlük is jócskán gyűjtött szavazókat. Ennek ellenére 25%-os eredmény alatt az Alternative für Deutschland koalíció-képtelensége miatt legfeljebb a legerősebb ellenzéki párt szerepét töltheti majd be a következő ciklusban.

Berlin

Az utóbbi hónapok számait vizsgálva a fővárosban nagyobb esély mutatkozik a kormányzati változásra. A kereszténydemokraták (CDU) itt is elmaradnak – mint egy 10%-kal – az országos eredményüktől. A szociáldemokraták (SPD) viszont hozzák azt, még ha várhatóan némileg el is maradnak az előző berlini választási eredményeiktől. A zöldek (Grüne) több másik tartományhoz hasonlóan itt is elég erősek. (Ne feledjük, hogy márciusban Baden-Württembergben 30%-kal győzni is tudtak, amivel miniszterelnököt is állíthattak.)  A szövetségi szinten mért eredményük nagyjából másfélszeresét hozhatják Berlinben. Itt is sokat számítanak majd az egyéni körzetek eredményei. Akár SPD-Grüne kormány is alakulhat szeptember végén. De ebbe a kérdésbe az utódpárt, a Linke is könnyen beleszólhat. Várhatóan 4-5 százalékkal túlteljesíthetik az 5 évvel ezelőtti eredményüket. Ami azt is jelentheti, hogy úgynevezett piros-zöld-piros (rot-grün-rot) koalíció is alakulhat.

Közvélemény-kutatási adatok. Az utolsó sorban az előző választás eredményei.
 (Forrás: wahlrecht.de)

Az AfD a városállamban kicsivel az országos átlag felett teljesít, de itt a kiegyenlített erőviszonyoknak köszönhetően nem a következő években nem lesznek komoly tényezők. De várjuk meg mennyi a rejtőzködő szavazó. Nagy valószínűséggel az FDP visszakerülhet a berlini törvényhozásba, mindegyik intézet huzamosabb ideje öt százalék felett méri a pártot.  

Németország

Mint érzékelhettük az eddig tárgyalt tartományok adataiból is, az AfD az elmúlt egy évben országos és – koalícióképtelensége ellenére – meghatározó szereplője lett a német politikának. Mind a 16 tartományban jóval a választási küszöb felett mérik, és egy most vasárnap rendezett szövetségi választásokon is könnyedén bekerülne a Bundestagba. Ezzel érezhetően megváltozott a német pártrendszer. (Hasonló változást a nemzeti-liberálisok jövő szeptemberi a szövetségi alsóházba történő visszakerülése jelenthet.)

A nagykoalíciót vezető CDU országosan őrzi az év januárjára beállít népszerűségét, 33-34% körül mozogva. Az SPD 2-3%-ot veszített az elmúlt fél évben, jelenleg 22-23%-on állnak. A zöldek – a szokásosnál némileg gyengébb – 2013-as 8%-os szereplésük után az azt követő években 10%-on stabilizálódtak. Az elmúlt hónapokban azonban kisebb növekedésnek indultak, meglátjuk, hogy ez hogyan alakul a következő egy évben. Az FDP, lassan egy éve újra biztos bejutónak számít a Bundestagba, hat százalék körüli eredményeket produkálva.

A pártok népszerűsége országosan. Pirossal jelölve a legfrissebb adatok.
Az utolsó oszlopban a 2013-as Bundestagswahl végeredményei.
(Forrás: wahlrecht.de) 

Mint már a bevezetőben is utaltam rá, ez a választás Angela Merkel kancelláról is szól. Merkel népszerűsége – ugyan kárpát-medencei viszonylatban egyáltalán nem alacsony – több éves mélyponton van. Míg a 2013-as újabb kormányzati ciklusa elején 70 százalék felett volt, mostanra 45 százalék alá süllyedt. (Lásd a fenti infratest adatokat.) Szeptember második felére ki fog derülni, hogy ez a népszerűségvesztés hogyan konvertálódik majd szavazatokká, és mit jelent majd helyben a CDU/CSU-ra nézve, illetve országosan. Ahogy azt is megtudjuk, hogy a – merkeli bevándorlási-politikát nagyban támogató – koalíciós partner, az SPD tekintetében mit gondolnak a választók. Maradhat-e a két tartományban a szociáldemokrata miniszterelnök. A mostani események nagyban befolyásolják az AfD és az FDP jövőjét is, és ezáltal a német német pártrendszer alakulását. Ne felejtsük el, hogy egy év múlva szövetségi választások lesznek.

(Meg)személyesített arányos választási rendszer

Mind két tartományban a szövetségi szintről is ismert vegyes, úgynevezett személyesített, vagy megszemélyesített arányos választási rendszer működik. Pártlistákkal és egyéni körzetekkel. Melyek esetében a (zárt) pártlistákra leadott szavaztok dominálnak. (Tehát, a magyar rendszertől eltérően – amely az egyik komoly különbséget jelenti a két szisztéma között – a listás és egyéni szavazatok alsóbb szinten sem függetlenek egymástól.) Mind két rendszerben a mennyiségi választási küszöb 5%. Apró, de fontos különbség, hogy Berlinben a küszöb számításakor a leadott, de érvénytelen szavaztok is beszámításra kerülnek. E mellett a berlini választás esetén az öt százalékos küszöb mellett létezik – a Bundestag tagjainak megválasztása során szintén használatos – alapmandátum-kikötés. Ami azt jelenti, hogy az a párt is részesülhet a listás mandátumok kiosztásában, amely nem érte el a mennyiségi küszöböt, de legalább egy egyéni mandátum szerzett. Mecklenburg-Vorpommern tartományban nem létezik ez az alternatív választási küszöb. Mind két esetben a listás mandátumok kiosztása a Hare/Niemeyer módszerrel történik.

A bejegyzés eredetileg az alábbi címen jelent meg:
http://konszolidalo.blog.hu/2016/09/03/ket_valasztas_nemetorszagban_merlegen_merkel_menekultpolitikaja

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.