Tisztelt Államtitkár Úr!

Én nem ismerem Soros Györgyöt. Sosem találkoztam vele. Nem dolgozom egyik „soros szervezetnek” sem. Semmilyen formában nem kaptam vagy kapok tőle semmilyen juttatást vagy támogatást sem. A tanulmányaimat sem finanszírozta semmilyen módon. Sem belföldön, sem külföldön. Semmi közöm Soros Györgyhöz! Valószínűleg nem is értünk túl sok mindenben egyet. Hiszen én ökokonzervatív, kereszténydemokrata vagyok.

Csak egyszerűen elegem van. Elegem van az álladó hazugságokból. Elegem van, hogy talicskával lopják az ország pénzét. Abból, hogy amit nem tesznek zsebre, vagy nem kerül az oligarcháikhoz, azt más módon elpazarolják. Elegem van a szabadság lerombolásából, ahogy a megfélemlítésekből is.
Elegem van a jogállami keretek lebontásából. Elegem van abból, hogy Önök a hatalomért hajlandóak bármit és bárkit feláldozni.

Önök megmérgezik az ország, a nemzet lelkét. Olyan sebeket okoznak, amelyek talán évtizedek alatt sem fognak begyógyulni. Elveszik az emberek hitét. Elpusztítják a gyermekeink jövőjét.

És olyan arroganciával, büszkeséggel teszik mindezt, hogy az ember azt gondolhatná, hogy ez nem is a Fidesz, hanem egy egészen másik párt. Hogy ők vannak kormányon.

Csak tudja, Államtitkár Úr, az egyik első dolog, amit az egyetemen megtanultunk, hogy egyik politikai rendszer sem tart örökké. S hogy mindegyiket majd megítéli a történelem. Ahogy majd az Önökét is.

És higgye el, abban nem lesz köszönet. Hiszen nem túl elegáns dolog az államszocializmussal egy lapra kerülni. Mert nem „emberi erőforrások” vagyunk, hanem emberek. Polgárok. Választópolgárok.

Egy másik dolog, amit érdemes volt megtanulnom, hogy a jó kormányzáshoz alázat is kell. Alázat.
Ha Önök valóban azok lennének, aminek, akiknek próbálják bemutatni magukat, akkor értené, hogy ez mit jelent. Mert ott lenni, ahol most Önök vannak, egy szolgálat. A nemzet szolgálata.

De az elmúlt 9 év megmutatta, hogy ezt nem értik. Ahogy az is kiderült – vagy ezer módon – hogy Önök nem azok, akiknek mutatták magukat. Se nem demokraták, se nem keresztények/keresztyének. Csupán szerepet játszanak.

Bevezetésképpen tisztáztuk, hogy semmi közöm Soros Györgyhöz. Ahogy azt is, hogy nem szimpatizálok vele különösebben.

Így kérem – és azt hiszem, hogy ezzel nem vagyok egyedül –, hogy a továbbiakban ne nevezzenek többet soros bérencnek, meg soros emberének… Ahogy „celebaktivista” sem vagyok. Bármit is jelentsen ez.

Egyszerűen demokrata vagyok. Egy kétgyermekes apa, aki szereti a hazáját. Akit pont ezért nem lehet elüldözni innen. Perbe foghatnak, lehazaárulózhatnak, elmondhatnak mindennek. Én akkor is itt maradok. Itt maradok, és megvárom, hogy nyomorult, embertelen és hazug rendszerük összeomoljon. Majd építünk egy másikat.

„Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.”

Budafok, 2018. december 18.

Üdvözlettel:

Bajkó-Sokoray István
politológus

 

22977704_n.jpg

 

Válaszd a Hazait!

 

Vagyis a német szövetségi alsóházi választások 2017-es adatai. Összefoglalva.

Ezek – más formában – már megjelentek a blogomon is, de jobbnak láttam összegyűjteni őket, egységes szerkezetben, és letisztult formában is publikálni az adatokat.

 

Bundestagswahl 2017 

Közvélemény-kutatások kontra választási eredmények

kozvelemeny201709.png

A választások előtti utolsó felmérések adatai
[ Az utolsó oszlopban a választások eredményei ]
(Forrás: wahlrecht.de)

 Előzetes eredmények

ard_205263.png

Bundestagswahl 2017 - Zweitsimme (Listás szavazatok)
(Forrás: ARD, ard.de) 

 

A választás végeredménye

Az úgynevezett "első szavazatok" (Erststimme) oszlopban, az egyéni jelöltekre, a "második szavazatok" (Zweitsimme) címszó alatt pedig a pártlistákra vonatkozó adatok találhatóak.

bundestagswahl2017.jpg

(Adatok: bundeswahlleiter.de)


Pártok (listás) eredményeinek változása [2013-hoz képest]

ard_205254.png

(Forrás: ARD, ard.de)

 

 A 299 egyéni körzet

ard_205258.png

Az egyéni körzetek győztesei, pártállás szerint
(Forrás: ARD, ard.de)

 


A mandátumok

mandatumok_tabla2017_ok.png

Összehasonlítás 2013 / 2017
Direktmandate - Egyéni (közvetlen) mandátumok
Listenmandate - Listás mandátumok
Gesamtmandate - Összes mandátum
(Forrás: wahlrecht.de) 

 

Szavazatok száma és a választási küszöb
 

           Választásra jogosultak: 61.688.485    Részvételi arány: 76,2%

Pártok

Választókerületek

Listák

Mandátumok

Szavazatok

%

Szavazatok

%

CDU
14.030.751
30,2
12.447.656
26,8
200
CSU
3.255.487 7,0 2.869.688 6,2 46
SPD
11.429.231 24,6 9.539.381 20,5 153
AfD
5.317.499 11,5 5.878.115 12,6 94
FDP
3.249.238 7,0 4.999.449 10,7 80
LINKE
3.966.637 8,6
4.297.270
9,2 69
GRÜNE 
3.717.922 8,0 2.515.454 8,9 67
F. WÄHLER 
589.056
1,3
463.292
1,0
-
Tierschutzpar. 
22.917
0,0
374.179
0,8
-
PIRATEN
93.196
0,2
173.476
0,4
-
NPD
45.169
0,1
176.020
0,4
-
ödp
166.228
0,4
133.832
0,3
-
BGE
-
-
97.539
0,3
-
BP
62.622
0,1
58.037
0,1
-
Egyéb
443.662
0,9
828.182
1,8
-
Összesen:
46.380.638
100
46.506.857
100
709

 Megjegyzés: a CDU és a CSU frakciószövetséget hozott létre a Bundestagban. 

A listás mandátumszerzés – szövetségi szinten – a szavazatok 5%-hoz van kötve. Létezik alternatív küszöb, amely segítségével 3 egyéni körzet megszerzése után is lehetségessé válik a részvétel a listás (területi) mandátumok kiosztásában. (Értelemszerűen, az egyéni mandátum megszerzése nincs jogi küszöbhöz kötve.)

 

mandatumok2017_grafikon.png

Mandátumok megoszlása (2017)
(Forrás: Bundeswahlleiter, bundeswahlleiter.de)

 

ard_205250.jpg

Parlamenti mandátumok, CDU/CSU közösen (2017)


A választás részletes eredményei

eredmenyek_tabla2013-2017.png

Összehasonlítás 2013 / 2017
Erststimme - Egyéni szavazat
Zweitsimme - Listás szavazat
(Forrás: wahlrecht.de) 

 

Pártok rövidítései

 CDU - Christlich Demokratische Union Deutschlands - Németország Kereszténydemokrata Uniója

 CSU - Christlich-Soziale Union in Bayern - Bajor Keresztényszociális Unió (Kereszténydemokrata)

 SPD - Sozialdemokratische Partei Deutschlands - Németország Szociáldemokrata Pártja (Szoc.dem.)

 GRÜNE / B90/Gr. - Bündnis 90/Die Grünen - Szövetség '90/A Zöldek (Zöld, Centrum) 

 PDS - Partei des Demokratischen Sozialismus - Demokratikus Szocializmus Pártja (Szocialista)
 Ma: Die Linke / Linkspartei - A Bal / Balpárt (Szocialista)

 FDP - Freie Demokratische Partei - Szabad Demokrata Párt (Liberális, Nemzeti-liberális) 

 AfD - Alternative für Deutschland - Alternatíva Németországnak (EU-szkeptikus, Nemzeti-konzervatív)

 F. WÄHLER / FW - Freie Wähler - Szabad Választók (Polgári-liberális, Liberális-konzervatív)

 BGE - Bündnis Grundeinkommen - Alapjövedelem Szövetség (Baloldali, Zöld)

 FAMILIE - Familien-Partei Deutschlands - Németország Család Pártja (Konzervatív, Nagycsaládosok)

 FRAUEN - Feministische Partei Die Frauen - Feminista Párt A Nők (Feminista)

 GRAUE - Die Grauen – Graue Panther - A Szürkék – Szürke Párducok (Zöld, Új generációs)

 NPD - Nationaldemokratische Partei Deutschlands - Németország Nemzeti Demokrata Pártja (Nemzetszocialista)

 ÖDP - Ökologisch-Demokratische Partei - Ökolgikus-Demokratika Párt (Zöld, Konzervatív)

 PIRATEN - Piratenpartei Deutschland - Kalózpárt Németország (Netpárt, Bal-liberális)

 REP - Republikaner - Republikánusok (Ultra-nacionalista)

 Tierschutzpartei - Partei Mensch Umwelt Tierschutz - Ember Környezet Állatvédelem Pártja (Környezetvédő, Zöld)

 BP - Bayernpartei - Bajorpárt (Regionális, Kereszténydemokrata)


 

A témához kapcsolódó néhány bejegyzésem:

A német választási rendszer
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/09/22/a_nemet_valasztasi_rendszer

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005

Választási eredmények (1990-2002)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/12/06/kilenc_honap_mulva_bundestagswahl

Németország felülnézetből - Egy kis választási földrajz (Btw 2013) 
https://bajko-sokoray.blog.hu/2017/03/02/nemetorszag_felulnezetbol_egy_kis_valasztasi_foldrajz 

 

Avagy Merkel bukásának közvetlen okai


cdu-og-image200.jpgA címben nem véletlenül fogalmaztam így. És nem is valami elírásról van szó. Szokásomtól eltérően most nem elsősorban a legutóbbi (két) német tartományi választásról lesz szó. Ezekről csak érintőlegesen fogok értekezni.

Ugyan megnézzük röviden ennek a két választásnak a végeredményét, de elsősorban ezen keretek között igyekszem ezek következményeivel, a hétvégi CDU tisztújításával foglalkozni. Egy korszak véget ért. 18 év után Angela Merkel (2000-2018) visszavonul a nagyobbik német kereszténydemokrata párt éléről. (A hivatalos terv szerint a Szövetségi Kancellári pozícióját a ciklus végéig megtartja. De ezt majd meglátjuk.)

Írásom második felében térek ki a hétvégi pártnap (CDU Parteitag) három "legesélyesebb" jelöltjére. De nézzük akkor először az október 14-ei bajorországi, és az október 28-ai hesseni választások adatait. Ahogy már utaltam rá, csak röviden.

cdu-parteitag-2018.jpgFriedrich Merz, Annegret Kramp-Karrenbauer, Jens Spahn


Bajorország (Bayern)

Kezdjük azzal, hogy itt természetesen nem közvetlenül a CDU, hanem testvérpártja – az unió „másik fele” – a CSU mérettette meg magát. De ez a választás ugyanúgy elsősorban a merkeli menekültpolitikáról szólt, ahogy a két héttel későbbi is.

Míg a 2013-as bajor törvényhozási választásokon még az abszolút többséghez közeli, 47,7%-os eredményt könyvelhettek el a kereszténydemokraták, addig a mostani alkalommal több mint 10%-kal gyengébb eredménnyel végeztek. Amúgy most is az élen. De ez végül is Bajorország (Freistaat Bayern). Nézzük a számokat.

  bayern_ltw2018.png(Forrás: wahlrecht.de)

A CSU veszteségei mellett a legszembetűnőbb a szociáldemokraták 10% alatti eredménye, illetve a Zöldek megerősödése, amely jól bele illeszkedik a 2018-as országos trendbe. Az SPD szövetségi szinten is gyengélkedik. Az újabb nagykoalíciós részvételüket sem a párttagság egy nagy része, sem választóik nem díjazzák. A szociáldemokraták jó egy évvel ezelőtti – szintén nem túl magas – 20,5%-os országos eredményeikkel szemben jelenleg szövetségi szinten 13,5% illetve 15% között mozognak.

A zöldek az év eleji vezetőváltás után (az új társelnökök: Annalena Baerbock és Robert Habeck) szövetségi szinten is erősödnek, jó fél év alatt megduplázták támogatottságukat (18-22%). Itt is a folyamat részeként valami hasonló történt, az 5 évvel ezelőtti arányukhoz képest közel 9%-ot erősödtek.

A választás egyértelmű nyertesei közé közé tartozik a Freie Wähler ("Szabad Választók"), amely 2,61%-kal növelte támogatottságát, de ami ennél is fontosabb a CSU gyengélkedése miatt – történelmében először – be tudott kerülni a bajor kormányba (Staatsregierung).

Az FDP – a 2013-as bukása után – újra képes volt bejutni a bajor törvényhozásba. Ami a katolikus tartományban, a zöldek erősödése mellett, és egy jól beágyazott regionális – sok tekintetben liberális – párt mellett nem rossz teljesítmény.

Az AfD a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) veszteségei mellett sem tudta hozni az országos támogatottságuknak (14-16%) megfelelő eredményeket. De azért látnunk kell, hogy ezzel a 10% feletti szavazataránnyal egy újabb törvényhozásba sikerült bekerülniük. Ekkor szám szerint a 15-be.

Ami a képviselői mandátumokat illeti (a parlament létszáma itt sem fix, azt a választások eredményei határozzák meg), a kereszténydemokrata veszteség így még markánsabban megjelenik: a csökkenés 16 fős, miközben a testület létszáma 180-ról 205-re emelkedett. Az SPD 20 mandátumot veszített, jelenleg 22 képviselővel rendelkeznek. A Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) 20 hellyel, 38-ra emelték mandátumaik számát.

A Szabad Választók 27, az AfD 22, az FDP 11 képviselővel van jelen a Bajor Tartományi Parlamentben (Bayerischer Landtag).

Mint már utaltam rá, a választás következményeként – bajor viszonyokhoz kicsit rendhagyó módon – kereszténydemokrata (CSU) és liberális-konzervatív (FW) koalíció alakult, az újonnan választott Markus Söder miniszterelnök vezetésével.

 

Hessen

Hessen tartományban szintén mindkét szövetségi szinten együtt kormányzó nagy párt, illetve pártszövetség komoly veszteségeket könyvelhetett el. Azonban itt a Zöldek mellett a szélsőséges AfD is komoly eredményeket tudott elérni. Szokás szerint nézzük először az adatokat. 

hessen_ltw2018.png(Forrás: wahlrecht.de)

Hessenben a kereszténydemokraták veszteségei a bajorországi arányokat is meghaladták. Egyéniben több mint 13%-ot, listán jó 11%-ot veszítettek. (Mandátumszámban ez azért nem érzékelhető annyira, hiszen a törvényhozás létszáma itt is képlékeny, viszont jóval kevesebb képviselő is van.) A szociáldemokraták támogatottsága ebben a tartományban is több mint 10%-kal csökkent. A Zöldek Hessenben is jól szerepeltek, megduplázva szavazatarányukat.

Az FDP itt könnyen vette az 5%-os választási küszöböt, így jelenleg továbbra is 10 tartományi képviselőházban vannak jelen. Mint már jeleztem az AfD itt országos népszerűségéhez hasonló eredményt ért el, 13% környékén végezve. Nyugati állam lévén a Linke jelenléte itt is elhanyagolható, de Bajorországgal ellentétben itt sikerült a parlamentbe kerülniük.

Mandátumok száma: CDU 40 (-7), Zöldek 29 (+15), SPD 29 (-8), AfD 19, FDP 11 (+5), Die Linke 9 (+3). (A tartományi parlament 2013-tól 110 fős volt, jelenleg 137 fős.)

A választás eredményeként továbbra is a CDU és a Zöldek alkotják a Hesseni Kormányt (Hessische Landesregierung).

 

Láthatjuk, hogy a két választás egyike sem okozta a helyi kereszténydemokrata miniszterelnök bukását. De mind két esetben nagy mértékben csökkentette a mozgásterét. A bajoroknál koalíciós partnert kellett "vennie maga mellé" – ami arrafelé nem jellemző –, Hessenben pedig a zöldek megerősödésével szintén újabb miniszteri székekről, minisztériumokról kellett lemondaniuk. Mindehhez jöttek még szövetségi szinten a viszonylag gyenge támogatottsági adatok, illetve népszerűségi mutatók...

Tehát, akkor is, ha a háttérben sokkal inkább Angela Merkel migrációs politikája okozta "bukását", kényszerítette őt visszalépésre, közvetlenül – technikailag mindenképpen – ennek a két választásnak köszönhető a Merkel korszak végének kezdete.

Az utódlásért három komolyabb jelölt szállt versenybe. Ők maradtak versenyben a mostani kongresszusra.

A jelöltek egyfajta országjárás, – az országos tv csatornák által is közvetített – regionális pártkonferenciák során jutottak el a mostani tisztújító kongresszushoz. Az elmúlt hetek, hónapok különleges izgalmi állapotot teremtettek, nem csak a párttagság körében vagy a stabil választóik számára, hanem az egész német politikai térben. Hiszen 18 év után először van igazi verseny a Kereszténydemokrata Unió (CSU) elnöki székéért. (Ami viszonylag ritkán válik szét az ország kancellári pozíciójától.)

Az első számú jelölt, Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK). Aki két fő okból is a legesélyesebbnek számít. Egyrészt azért, mert Merkel kezdte őt felépíteni (pl. azzal, hogy Berlinbe hívta pártfőtitkárnak), és a legtöbb támogatójának jóindulatát is élvezi. Másrészt azért, mert ő az egyedüli nő, két férfi jelölttel szemben. (Matthias Herdegen jogászprofesszor visszalépése után.)

Tehát, a három jelölt:

  • Annegret Kramp-Karrenbauer, volt Saar-vidéki miniszterelnök
  • Jens Spahn, egészségügyi miniszter
  • Friedrich Merz, volt frakcióvezető

A megmérettetés legmarkánsabb törésvonalát a migrációval kapcsolatos kérdések jelentik, de azért itt sokkal többről van szó. A hamburgi CDU kongresszus ("Szövetségi Pártnap") nem csak személyi kérdésekről szól. Meghatározhatja a Kereszténydemokrata Unió politikáját a következő évtizedekre. Pont a jelöltek személye végett.

A CDU három nagy pártelnöke

  • Konrad Adenauer (1950–1966)
  • Helmut Kohl (1973–1998)
  • Angela Merkel (2000-2018)

Nézzük akkor a három legfontosabb jelöltet.


Annegret Kramp-Karrenbauer

annegret-kramp-karrenbauer.png 

Kramp-Karrenbauer egy klasszikus politikai karriert járt be: volt önkormányzati képviselő, majd a saar-vidéki törvényhozás tagja (1999-2018), közben különböző miniszteri pozíciókat is betöltött. 2011-től a Saar-vidék miniszterelnöke. Amely megbízatást az év elején cserélt a CDU pártfőtitkári székére. Egyébként egyetemi tanulmányait tekintve politikatudományt végzett.

Tőle várják a merkeli politika folytatását. Annak ellenére, hogy mindent megtesz azért, hogy független jelöltnek mutatkozzon. Ő a versenyben maradt három jelölt közül a legmérsékeltebb.

 

Jens Spahn

jens-spahn.png

Spahn a három jelölt közül a legfiatalabb a maga 38 évével. A politikát a Junge Uniónban, a kereszténydemokraták ifjúsági szervezetében kezdte. Helyi, majd megyei önkormányzati képviselőként kezdte. 2000-től szövetségi képviselő az alsóházban, ötödik parlamenti ciklusát tölti. 2015 és 2018 között a Pénzügyminisztérium államtitkára, 2018 máriusa óta Egészségügyi Miniszter.

Liberálisabb alapbeállítottsága ellenére, ő Merkel legnagyobb kritikusa. 2015-ben véleményét "nyitottság" című könyvében is hangsúlyosan kifejtette.

Felvilágosult Németország ide vagy oda Spahn esélyeit némileg csökkenti, hogy ő vállaltan meleg (partnerét be is mutatta a sajtónak). És hát, még is csak egy kereszténydemokrata pártról beszélünk, amelynek a konzervatív szárnyában ez biztosan sokaknak nem tetszik. De semmi sem lehetetlen.

Friedrich Merz

friedrich-merz.png 

Merz számít a legkonzervatívabbnak az indulók közül. Ő volt egyébként az első aki jelezte indulási szándékát Merkel bejelentése után. Egyesek szerint azért is, mert állítólag a kancellár-asszonynak jelentős szerepe volt abban, hogy mert 2009-ben nem indult újra egyéni választókörzetében, amelyet pedig előtte ötször megnyert.

Ekkor átmenetileg felhagyott a politikával, de CDU tagságát megtartva a magánszférában helyezkedett el. Ezen idő alatt – saját elmondása szerint – komolyan meggazdagodott. Így jelenleg (euró) milliomosként áll startvonalhoz.

Friedrich Merz jogász, volt európai parlamenti képviselő, szövetségi frakcióvezető. A CDU befolyásos politikusának, a volt belügyminiszter, illetve pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble támogatását élvezi.  

 

Hétfőre kiderül, hogy ki lesz a legnagyobb német párt elnöke. Hogy, kivezeti a kereszténydemokratákat a 2019-es Európai Parlamenti választáson, illetve nagy valószínűséggel a következő szövetségi választások idején is. Meglátjuk, hogy neki sikerül-e megállítania a kereszténydemokraták gyengülését. Sikerül-e az, ami Merkelnek már nem ment. 

 

merkel2018_580.jpg
Angela Merkel, Német Szövetségi Kancellár
 

Update: Annegret Kramp-Karrenbauer és Friedrich Merz kerültek a második köre. 

  • Kramp-Karrenbauer 517 szavazat
  • F. Merz 482 szavazat

Tehát, a merkeli utat képviselő, mérsékeltebb, mondhatni centristább
Annegret Kramp-Karrenbauer lett a CDU elnöke.