A mostani parlamenti választás gyakorlatilag nagy meglepetést okozott. Csak nem olyan értelemben, mint azt sokan várták. Hónapokig, ha nem évekig fogjuk majd elemezni a mostani választási kampány, a visszalépések, és az eredmények összefüggéseit. Ebben a bejegyzésben ennek a folyamatnak csupán egy apró lépését teszem most meg. A budapesti egyéni választókerületek eredményeinek felületes vizsgálatával. Elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire működhetett az úgynevezett "taktikai szavazás", illetve, hogy mennyire befolyásolhatta volna a győztes személyét egyes választókerületekben, ha további pártok jelöltjei léptek volna vissza.

Nézzük először akkor a budapesti jelöltekre érkezett szavazatokat, majd három konkrét választókerületet, előzetes becslésekkel együtt.

Az már első ránézésre látszik, hogy – annak ellenére, hogy országosan itt volt a legtöbb visszalépés, a legnagyobb koordináció – itt is volt jó pár releváns jelölt. Az MSZP és a DK Budapesten is felosztották az egyéni körzeteket. A Jobbik országosan minden körzetben állva maradt, így természetesen a 18 budapesti választókerületben is. Az LMP 106 jelöltjéből a fővárosban hármat léptetett vissza, ahogy a Momentum a 95-ből ötöt. A viccpártnak eleve nem sikerült a budapesti választókerületek mindegyikében elindulnia, de végül ők hat körzetben nem voltak jelen. A sort az Együtt zárja, amely Budapesten három jelöltjét hagyta meg április 8-ára. Ezek közül a csepeli mandátumot is szerzett. Így a listán 0,66%-ot elértt párt egy képviselővel azért jelen lesz a következő magyar országgyűlésben.

Így elmondhatjuk, hogy a választást megelőző hónapokban az Együtt által alkalmazott – szinte kényszer – stratégia tulajdonképpen, ha szerény eredménnyel is, de sikeres volt. Már fél évvel a választások előtt nyilvánvalóvá vált a Szigetvári-Juhász páros által vezetett kis párt számára, hogy az általuk szorgalmazott "Új Pólus" nevezetű elképzelésből nem lesz semmi. Hiszen sem az LMP, sem az akkor kibontakozó MoMo nem volt vevő az ötletre. (Nem akartak politikai hullát cipelni. Közben a közélet megújításáról beszélve.) Később a P (mint Párbeszéd) is lelépett, az MSZP-hez hurcolva a közös miniszterelnök-jelöltet is. Így a tandem következetesen az utolsó szalmaszálba kezdett kapaszkodni. A teljes összefogást sürgetve megpróbáltak minél több egyéni jelöltet állítani, hogy később legyen cserealap. Végül 45 jelöltet sikerült. Ezekből is visszaléptettek párat, hogy így forszírozzák az összefogás kérdését, játékban tartva a pártot. Ami végül – ahogy már utaltam rá – korlátozott mértékben, de sikerre vezetett. De azon túl, hogy az egy képviselői hely elég enyhe siker, a jelöltek nagy mértékű hiánya is hozzájárult az Együtt gyenge, egy százalék alatti listás szavazatarányához. Vagyis a megmenekülést szolgáló stratégia is szerepet játszott a párt bedőlésében.

Szóval, a 18 körzetből az utolsó pillanatra kialakult 5 olyan választókerület, ahol nagyobb arányú visszalépésekről beszélhetünk. (Ezekből egyébként négy ellenzéki győzelem született. De ez így önmagában félrevezető, hiszen eleve csak ott volt nagyobb hajlandóság az együttműködésre, ahol ez relevánsnak, hasznosnak mutatkozott.) Míg 4 évvel ezelőtt itt 10 egyéni körzetben győzött a Fidesz-KDNP most úgy tűnt – az előzetes számítások alapján –,  hogy ez megfelezhető.

Végül Budapesten 6 kormánypárti jelöltnek sikerült győznie egyéniben. Szintén 6 MSZP-s mandátum született, a DK-nak 3, az LMP-nek, a Párbeszédnek és az Együttnek pedig 1-1 egyéni helyet sikerült megszereznie. Így elsősorban a "jobb terep viszonyoknak" köszönhetően a fővárosban az ellenzéknek többségbe került. Érdekes azonban – ha megnézzük a bejegyzés végén található választókerületi térképet –, hogy földrajzilag mennyire eltérő képet mutat a város 2002-höz, vagy 2006-hoz képest.

budapesti_egyeni_jeloltek_2018.PNG

Budapesti választókerületek eredményei (egyéni jelöltek)
(Adatok: NVI, valasztas.hu)

A választás estéjén rögtön megkezdődött a bűnbak-keresés. Az MSZP és a DK vezetői mindenkire mutogattak, csak saját felelősségükről feledkeztek meg kissé. Ennek a hibáztató narratívának került rögtön a célkeresztjébe az LMP. Ami azért is érdekes, mert a centrum közelében elhelyezkedő párt szavazóinak jelentős része semmiképp nem szavazott volna MSZP-s vagy DK-s jelöltre. Ez a fenti adatokból is jól látszik. Viszont a másik faktor, amit ezzel kapcsolatban szintén nem hagyhatunk figyelmen kívül, hogy 54 választókerületben, tehát, több mint a körzetek felében a Fidesz-KDNP jelöltjei abszolút többséget szereztek. (Ami ugye nem feltétele a mandátumszerzésnek, de komoly támogatottságról tesz tanúbizonyságot.) Így ezekben a választókerületekben végül teljesen irreleváns, hogy volt-e visszalépés, vagy jelentősebb átszavazás. A Fidesz ezekben a körzetekben ezúttal akkor is nyert volna, ha csupán egy-egy ellenzéki jelölttel találják szembe magukat. 

De térjünk vissza közvetlenül a visszalépés kérdéséhez. Mikor azt látjuk egy választókerületben, hogy egy Jobbikos vagy LMP-s jelölt a mostani választáson kapott 8-10, vagy 6-7 százalékot, az nem azt jelzi, hogy mennyien szavazhattak volna a "legesélyesebb ellenzéki jelöltre", hogy mennyi lehetett volna még a tartalék, hanem azt mutatja, hogy hányan maradtak volna otthon, ha az adott párt jelöltje nem indul. Hiszen – mint már többször utaltam rá – az átszavazás mértéke igen magasnak mondható, tehát, aki ilyen arányok mellett egyéniben is kitartott pártja mellett, az általában erősen elkötelezett, vagy igazi "magszavazónak" tekinthető. (Az ilyen típusú szavazó, ha részt is vesz, valószínűbb, hogy nem szavaz egyéniben másra saját jelöltjén kívül.) 

Ezt a két tényezőt figyelembe véve – hogy a választók nem bábok, és hogy a legtöbb helyen nagy különbséggel nyert a Fidesz – érdemesebb volna a két utódpártnak inkább a saját háza táján sepregetnie. Ahogy ezt olyan szépen mondani szokták...

Nézzük akkor a három konkrét körzetet. 2014-es eredmények az adott választókerületből, "esélyesebbnek mondott jelöltek" és a KOM által rendelt közvélemény-kutatási adatok.

 

Budapest 1. választókerület

(I. és V. kerület, VIII. kerület és IX. kerület egy része)


2014-es listás szavazatok aránya:

  • Fidesz-KDNP 31,4%
  • MSZP-DK-Együtt-PM-MLP 23,8%
  • Jobbik 5,6%
  • LMP 8,1% 

A listás adatokból is látszik, hogy 4 évvel ezelőtt a baloldali ellenzéki összefogás ebben a választókerületben nem volt túl sikeres. Most az MSZP-DK egyesség alapján itt az MSZP-Párbeszéd indított jelöltet. Egészen pontosan az MSZP-P színeiben egy Párbeszédes politikus mérette (volna) meg magát. A helyben zajló visszalépési börzének azonban végül az lett az eredménye, hogy Csárdi Antal LMP-s politikus maradt versenyben Holik István KDNP-s országgyűlési képviselővel szemben. A végleges eredmények alapján Csárdi 48,73%-os támogatottsággal győzött, amivel megszerezte a Lehet Más a politika első egyéni mandátumát. Közel 7%-ot verve Holik Istvánra, egy eddig stabilan "jobboldali" választókerületben. Itt született a fővárosban a második legjobb ellenzéki eredmény.

 

2018-ban eredetileg rajthoz álló (releváns) jelöltek:

Csárdi Antal (LMP)

Fekete-Győr András (Momentum)

Hollik István (Fidesz-KDNP)

Juhász Péter (Együtt)

Losonczy Pál (Jobbik)

Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd)

 

taktikai_bp1.PNG Forrás: taktikaiszavazas.hu 

 

Budapest 1. 

bp1_kom-101-kombik-indirekt-becsles.png

Forrás: KOM, kozosorszagmozgalom.hu
Adatok: Medián

 

 2018-as eredmények az 1-es vk.-ben (egyéni szavazatok): 

Fidesz-KDNP MSZP-P/DK Jobbik LMP Mom. MKKP
41,81% - 6,39% 48,73% - 3,08%

 Részvételi arány: 76,68%.

 

Csárdi győzelme elsősorban két tényezőre vezethető vissza. Először is nem szabad figyelmen kívül hagynunk a a választókerület összetételét. Ez fontos abból a szempontból is, hogy itt sok a "csalódott fideszes szavazó", illetve szocialistákat nem szívesen támogató liberális, szabadelvű, illetve polgári attitűdökkel rendelkező választó.

Ezzel párhuzamosan, nagy volt az - egyéni jelölt tekintetében – átszavazók aránya. De ehhez arra is szükség volt, hogy az adott párt (ebben az esetben az LMP) magas elfogadottsággal, megfelelő integráló erővel rendelkezzen, illetve alacsony legyen az elutasítottsága. Hangsúlyosan ez az a képesség, amit sem a Jobbik, sem a DK jelöltjei nem tudtak felmutatni, vagy legalábbis semmi esetre sem olyan mértékben, mint ahogy azt ők elképzelték.

  

Budapest 10. választókerület

(III. kerület)


2014-es listás szavazatok aránya:

Fidesz-KDNP 25,1%
Összefogás 26,5%
Jobbik 8,8%
LMP 6,1%

Ebben a vk.-ban négy éve is Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke győzött, akkor az "Összefogás" színeiben. Most ezt a választási eredményt ismételte meg az MSZP-P támogatásával, magasabb részvétel mellett. Több mint 10%-ot verve Fideszes ellenfelére. Amihez nem csak nagy arányú átszavazásra volt szükség, de az LMP visszalépésére is. 

2018-ban eredetileg rajthoz álló (releváns) jelöltek:

Dr. Ábrahám Júlia (LMP)

Donáth Anna Júlia (Momentum)

Menczer Erzsébet (Fidesz-KDNP)

Pataki Márton (Együtt)

Szabó Tímea (MSZP-Párbeszéd)

Zsiga-Kárpát Dániel (Jobbik)

 

Az Óbudai választókerület eleve inkább "baloldali". Ezt mutatják a régebbi választási eredmények, illetve a becslések adatai is. A Fideszes Menczer Erzsébetnek többen eredetileg 30% körüli eredményt jósoltak, ebből jó 36% lett. Ebben a választókerületeben szerezte az ellenzéki jelölt Budapesten a harmadik legtöbb szavazatot.

taktikai_bp10.PNG

 Forrás: taktikaiszavazas.hu 

 

Budapest 10.  

bp10_kom-110-kombik-indirekt-becsles-v2.png

Forrás: KOM, kozosorszagmozgalom.hu
Adatok: Medián

 

 2018-as eredmények a 10-es vk.-ben (egyéni szavazatok): 

Fidesz-KDNP MSZP-P/DK Jobbik LMP Mom. MKKP
36,36% 48,15% 10,82% - 3,94% -

 Részvételi arány: 77,48%.

 

Budapest 18. választókerület

(XXII. kerület és a XI. kerület déli része)

 

2014 - Egyéni szavazatok megoszlása:

Közvélemény-kutatás (2018)

2014 - OGy választás

Hajdu Nóra (Együtt)

8

36,9%
(Somfai Á., MSZP-DK-Együtt-PM-MLP)

Molnár Gyula (MSZP-P)

26

Németh Zsolt (Fidesz-KDNP)

42

41,6% (Szabolcs Attila)

Orosz Anna (Momentum)

4

Pitz Dániel (LMP)

9

6,5% (Gecsei Andrea)

Staudt Gábor (Jobbik)

12

12,2%

 (Adatok: Medián, NVI)

A 18-as választókerület eleve érdekesnek ígérkezett. Elsősorban a két nagy párt "új" jelöltjei miatt. A Fidesz nyugdíjazta a volt polgármestert, eddigi képviselőjét Szabolcs Attilát. Helyette az – elsősorban atlantista nézetei miatt – országosan háttérbe szorult Németh Zsoltot, a Külügyi Bizottság elnökét indították. Az MSZP pedig szintén "újoncként" kiküldte a peremvidékre Molnár Gyulát. Elsősorban azért, mert anno Budafokon a szocialistáknak többször is termett babér, mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon. (Ami, hát lássuk be, Budán nem olyan gyakori jelenség.) Illetve a másik tényező amiért így adódott, hogy Molnár 8 éven át volt polgármester a szomszédban, Újbudán. A 18-as választókerülethez pedig hozzácsaptak 4 éve egy jókora darabot a XI. kerületből. Így jelenleg Albertfalva, Kelenföld és a Kelen-völgy adja ennek a választókerületnek az egyharmadát. Ami a volt polgármester számára olyan előnyt jelentett, amit érdemes volt figyelembe venni. Biztos, hogy győzelme nagyrészt ennek is köszönhető. 

2018-ban eredetileg rajthoz álló (releváns) jelöltek:

Hajdu Nóra (Együtt)

Molnár Gyula (MSZP-P)

Németh Zsolt (Fidesz-KDNP)

Orosz Anna (Momentum)

Pitz Dániel (LMP)

Staudt Gábor (Jobbik)

A választókerületben indult volna az Együtt alelnöke is, Hajdú Nóra. Aki a párt egyik legtámogatottabb jelöltje volt, viszont már egy körrel előbb visszalépett, így segítve Molnár Győzelmét.

taktikai_bp18.PNG

 Forrás: taktikaiszavazas.hu 

 

Budapest 18.

bp18_kom-118-kombik-indirekt-becsles-2.png

Forrás: KOM, kozosorszagmozgalom.hu
Adatok: Závecz Research

 

Mind az előzetes becslést, mind a KOM által rendelt kutatást figyelembe véve láthatjuk, hogy az LMP és a Momentum szavazói és nagymértékben átszavaztak a szocialisták elnökére. Ahogy kis mértékeben a Jobbik támogatói is.

 2018-as eredmények a 18-as vk.-ben (egyéni szavazatok): 

Fidesz-KDNP MSZP-P/DK Jobbik LMP Mom. MKKP
40,06% 41,45% 9,17% 4,24% 2,83% 2,02%

  Részvételi arány: 78,4%.

 

 

bp_egyeni_valaszatokeruletek2018.PNGForrás: NVI, valasztas.hu 

Konklúzió

Ha összehasonlítjuk azokat a választókerületeket, ahol voltak visszalépések és ahol egyáltalán nem történt ilyen, illetve megvizsgáljuk, hogy az egyéni jelöltek hogyan szerepeltek és a pártok mennyi szavazatot kaptak listán, viszonylag jó képet kaphatunk az átszavazás mértékéről.

Komolyabb visszalépések elsősorban Budapesten voltak. De az "esélyesebb jelölt" koncepciója vidéken is érvényesült. A legtöbb választókerületben markánsan két jelölt között oszlottak meg az ellenzéki szavazatok. A választók 25-75%-os arányban döntöttek, hol az MSZP, hol a Jobbik jelöltje mögé sorakozva fel. 

Budapesten – és néhány nagyobb városban – az ellenzéknek, vidéken pedig a kormánypártoknak sikerült jobban a mozgósítás. Listán a Fidesz-KDNP nem szerzett többséget. Azonban a legtöbb egyéni jelöltjük választókerületében magasan verte a mezőnyt, jellemzően 40%, több mint 50 helyen 50% felett teljesítve. Jelen állás szerint az ellenzék a budapesti 18 egyéni választókerületből 12-őt megnyert. Vidéken viszont a teljes vagy részleges visszalépések, illetve a nagymértékű átszavazások ellenére is alig sikerült néhány mandátumot szereznie az ellenzéki pártoknak.

Összehasonlítva szavazókörönként a listás és egyéni szavazatokat az látszik, hogy a különböző ellenzéki pártok támogatóinak 30-60%-a is átszavazott az esélyesebbnek gondolt jelöltre. Például az LMP esetében ez az arány  jellemzően 50%-os. Területi jellegtől függetlenül. Tehát, akik az LMP országos listájára szavazott, általában fele arányban támogatta a párt egyéni jelöltjét, illetve az erősebbnek gondolt másik ellenzékit. Ez számok tekintetében az jelenti, hogy Budapesten általában 10-15%-ot értek listán, míg azoknak az egyéni körzeteknek az átlaga ahol végül elindultak 8,6%. 

Megnézve a budapesti egyéni jelöltek eredményét láthattuk, hogy a fővárosban magasabb volt az átszavazás és a visszalépések hatékonysága. Elsősorban a város lakosságának összetétele miatt, és azért is, mert urbánus környezetben könnyebb az "erősebb jelölt" kiválasztása. Ezzel párhuzamosan jól láthattuk, hogy az átszavazásnak komoly akadályai vannak. Több ellenzéki párt esetében a szavazók csak korlátozott mértékben voltak hajlandóak átszavazni. Bázisuk jelentős része a régebbi ellenzéki pártokat következetesen elutasítja.

 

Egy következő bejegyzésben – szintén Budapestre koncentrálva – a pártok listás eredményeivel foglalkozom majd.

 

Egy javaslat a magyar választási rendszer módosítására
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/11/20/uj_magyar_valasztasi_rendszer_egy_javaslat

A bejegyzés trackback címe:

https://bajko-sokoray.blog.hu/api/trackback/id/tr7813823682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.