Összegyűjtöttem jó néhány német választási térképet, hogy ezek segítségével (is) nyomon követhessük a pártok valós támogatottságának alakulását az elmúlt 4 évre vonatkozóan.

A térképeket három bejegyzésbe rendeztem. Először a 2013-as szövetségi választások (Bundestagswahl) eredményeiről lesz szó, majd a legutóbbi EP választás (Europawahl) következik, végül a harmadik bejegyzésben az utóbbi két év tartományi választásaival (Landtagswahl) foglalkozom. Ez az összesen 9 (1+1+7) törvényhozási választás lineárisan következik egymás után, 2013 szeptemberétől 2014 májusán át, egészen a múlt év második feléig.

Az anyagok áttekintésével jobb képet kaphatunk a német pártrendszerről általában, illetve térben is jobban el tudjuk majd helyezni, hogy a különböző pártoknak hol, mekkora bázisa van. Mindkettő segítségünkre lehet abban, hogy jobban felmérhessük az erőviszonyokat a következő, 2017-es szövetségi választások tekintetében.

(A legtöbb térkép egy kattintással - tovább - nagyítható, a jobb böngészhetőség érdekében!)

Kezdjük egy kicsit rendhagyó módon. Felvezetésül nézzünk meg egy német tartományi térképet. Amelyen egyrészt láthatjuk a 16 szövetségi államot, másrészt leolvashatjuk a tartományok miniszterelnökeinek, kormányzó-polgármestereinek pártállását.

 

nemet_miniszterelnokok_550.png

(Az egyértelműség végett: a tartományi választások nincsenek összefüggésben a szövetségi választásokkal. Míg országos szinten 4 évente van egységes választás, addig az államokban - általában 5 évente - fokozatosan, csúsztatva tartanak törvényhozási választásokat.) 

A tartományi kormányok színezete a helyi viszonyokon túl elsősorban a Bundesrat (Szövetségi Tanács) összetétele szempontjából fontos, amelynek tagjait az államok delegálják. Ellentétben a Bundestaggal (Szövetségi Gyűlés), amit viszont a polgárok közvetlenül választanak.

 

BUNDESTAGSWAHL 2013

A német választási rendszerben ("megszemélyesített arányos rendszer") minden választónak két szavazata van. Azt leadhatja egy választókerület egyéni jelöltjére (Direktmandat), illetve egy párt tartományi listájára (Landesliste). Ezeket nevezik "első szavazatnak" (Erststimme), illetve "második szavazatnak" (Zweitstimme).

Hivatalos végeredmények:

Választásra jogosultak: 61.946.900    Részvételi arány: 71,5%

Pártok

Választókerületek

Listák

Mandátumok

Szavazatok

%

Szavazatok

%

CDU

16.233.642

37,2

14.921.877

34,1

255

SPD

12.843.458

29,4

11.252.215

25,7

193

LINKE

3.585.178

8,2

3.755.699

8,6

64

GRÜNE

3.180.299

7,3

3.694.057

8,4

63

CSU

3.544.079

8,1

3.243.569

7,4

56

FDP

1.028.645

2,4

2.083.533

4,8

-

AfD

810.915

1,9

2.056.985

4,7

-

 (Adatok: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

 

[1.] Választási részvétel

reszvetel_lander_2013.png

 Választási részvétel tartományonként (2013)
(Forrás: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

 

reszvetel_direkt_2013_150.png reszvetel_direkt2_2013_150.png
Választókerületek szerint A nagyobb városokban

 

[2.] Választókerületek (egyéni) eredményei

elso_szavazat_direkt_2013.png

 Győztes jelöltek pártállása (2013) 
(Forrás: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

 

A nagyobb városok egyéni körzetei

elso_szavazat_direkt2_2013_150.png

[3.] Tartományok (listás) eredményei

Ebben a vegyes rendszerben a listás szavazatok (Zweitstimme) dominálnak. Ezek határozzák meg a valós parlamenti arányokat. Az egyéni mandátumok célja inkább a területalapú képviselet megjelenítése, illetve hogy a választók - ebben az inkább arányos rendszerben - maguk dönthessenek közvetlenül a képviselők egy részéről.

 bundestagswahl2013_zweitstimme_n.png

  Nagy felbontású térkép letöltése (.PNG, 947 kb)

 

Választási térképek pártok szerint

 

(Listás eredmények: tartományok / választókerületek / nagyvárosok szerint.)

CDU (Christlich Demokratische Union Deutschlands) és
CSU (Christlich-Soziale Union in Bayern)

cdu-csu_liste_2013_150.png cdu-csu_direkt_2013_150.png cdu-csu_direkt2_2013_150.png

 

SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschlands)

spd_liste_2013_150.png spd_direkt_2013_150.png spd_direkt2_2013_120.png

 

GRÜNE (Bündnis 90/Die Grünen)

grune_liste_2013_150.png grune_direkt_2013_150.png grune_direkt2_2013_120.png

 

FDP (Freie Demokratische Partei)

fdp_liste_2013_150.png fdp_direkt_2013_150.png fdp_direkt2_2013_120.png

 

LINKE (Die Linke / Linkspartei)

linke_liste_2013_150.png linke_direkt_2013_150.png linke_direkt2_2013_120.png

 

 18_bundestag.png

Az alsóház (Bundestag) összetétele, pártok szerint (2013)
(Forrás: Bundeswahlleiter, http://bundeswahlleiter.de)

 zweitstimmen_2013-128974504476300423.jpgA legutóbbi három szövetségi választás listás eredményei (2005-2013)
(Forrás: http://openeuropeberlin.de)

 

Összefoglalás

De mit is olvashatunk le ezekről a térképekről a pártok 2013-as regionális népszerűségét illetően? Hol, melyik párt a legerősebb?

Először is, az ország politikailag leghomogénebb területe a volt Kelet-Németország, illetve a déli tartományok, elsősorban Bajorország. Az első esetben, a Linke beágyazódottsága kimagasló. De ebben az esetben nem is a szavazatok mennyisége az érdekes. Hanem, hogy az adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a "Balpárt" (Linke) kifejezetten regionális párt, abban az 5+1 államban rendelkezik komolyabb szavazótáborral, amelyek valamikor az NDK-hoz tartoztak. A nyugati részeken átlagosan egyharmad annyi szavazatot szereznek.

A második ilyen terület, régió - a már említett - Bajorország. Itt a CSU, a keresztény-szociális unió rendelkezik olyan kimagasló támogatottsággal, amely nem csak hogy, biztosította a párt számára az államban történő több mint 60 éve tartó kormányzás lehetőségét, de ez a támogatottság a szövetségi választások esetén is jelentős fegyvertény.

A CSU 1949 óta egy-egy ciklusban 45-58 mandátummal erősítette a közös CDU/CSU Bundestag Frakciót. Jelenleg 56-an ülnek az alsóházban.

A néppártok szavazótábora természetesen sokkal kiegyenlítettebb, jobban megoszlik területileg mint a különböző réteg- vagy régiópártok.

De mégis, összevetve a CDU és az SPD fellegvárait, azok elhelyezkedését, érezhető, hogy a kereszténydemokraták támogatottsága földrajzilag sokkal kiegyenlítettebb. (Persze, negyven év hatása nem múlik el nyom nélkül. Ahogy mindegyik párt esetében, valamilyen viszonylatban itt meghatározó a nyugati-keleti államokra jellemző törésvonal.)

Az SPD esetében különösen érdekes, hogy a keleti országrészben a Linke vesz el tőlük nagy mennyiségű szavazatot, míg délen és a városállamokban az uniópártok és zöldek tudják hatékonyan megszólítani a szociáldemokraták potenciális szavazótáborának egy jelentős részét. 

Az FDP helyzete elég érdekes. Annyiban mindenképp, hogy a (nemzeti-)liberálisok az egyetlen olyan releváns nagyobb párt, amely nem rendelkezik teljes országos lefedettséggel. Nem feltétlenül szervezeti, inkább a szavazótábor tekintetében. A volt kelet-német tartományokban az FDP 2013-ban roppant gyengén szerepelt, jellemzően mindenhol jócskán a választási küszöb alatt. (Ne felejtsük, hogy ezen a választáson - ha hajszállal is, de - kiesett a párt a szövetségi alsóházból.)

A zöldek esetében szintén nagyban érezhető a differencia a két országrész között. De közel sem annyira, mint az FDP, vagy a Linke esetében. A Grüne (B90/Gr.) meghatározóan az ország középső, és különösen déli részeiben erős. Általánosságban inkább a városokban nagyobb a támogatottságuk, mint vidéken, de ellentétben az FDP-vel (vagy az SPD-vel) a német zöldek nem egy kifejezetten városi párt. 

Azt is érzékelhetjük - ha nem csak erre az egy választásra koncentrálunk -, hogy nem csak nyugat-keleti, de egy bizonyos szintű észak-dél ellentét is van a szavazók megoszlása tekintetében.

 

Egybegyűjtve a 2013-as választásra vonatkozó legjobb térképek:

 

Ne felejtsük, hogy ezek egy választás adatai. Egy olyan választásé, amelyen évtizedes csúcson volt a CDU, az FDP gyengélkedett, az AfD pedig még nem is volt igazán része a képletnek. Ezért lehet majd hasznos ezt az összeállítást együtt értelmezni a témában írt másik két - a közeljövőben publikálandó - bejegyzésemmel. Amelyek keretében a 2014-es német EP választás térbeni megjelenítésével, illetve az elmúlt két év, összesen 7 tartományi megmérettetésének választási földrajzával foglalkozom.

Mindezek segítségével kicsit jobban felmérhetjük a várható erőviszonyokat, a pártok esélyeit. Időben lassan elérkezve a következő három tartományi választáshoz, hogy aztán a 2017 szeptemberi szövetségi választások eredményeképp kiderülhessen, hogy a következő 4 évben milyen kormánya lesz Németországnak.

 

 

Bundestagswahl 2017

A témához kapcsolódó előző bejegyzéseim:

Választási eredmények (1990-2002)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/12/06/kilenc_honap_mulva_bundestagswahl

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005

Ha most vasárnap választások lennének Németországban...
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/26/ha_most_vasarnap_valasztasok_lennenek_nemetorszagban 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bajko-sokoray.blog.hu/api/trackback/id/tr7112170422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.