Három hónap múlva, 2017. február 12-én Szövetségi Elnökválasztás (Wahl des deutschen Bundespräsidenten) lesz Németországban. Miután a választás nem közvetlen, így kevesebb tere lehet most az esélylatolgatásnak, viszont annál jobb lehetőséget biztosít a választási mechanizmusról, illetve a lehetséges jelöltekről való értekezésre. 

standarte_des_bundesprasidenten_120.pngA jelenlegi szövetségi elnök Joachim Gauck júniusban – idős korára hivatkozva – bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget a következő 5 éves ciklusra. Gauckot – aki evangélikus lelkész, és komoly szerepet játszott a kelet-német szocialista rendszer lebontásában – 2012-ben az uniópártok (CDU és CSU), a szociáldemokraták (SPD), a nemzeti-liberálisok (FDP), illetve a zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) támogatásával választották meg. Miután jelenleg szövetségi szinten kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció működik Németországban, így a hagyományosnál is nagyobb konszenzus várható a leendő jelölt személyét illetően.

Mielőtt azonban rátérnénk a választás módjára tekintsük át röviden a Szövetségi Elnök feladatait, illetve nézzük meg – táblázatos formában –, hogy kik töltötték be a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalakulása óta ezt a pozíciót.

A hatásköre nagy vonalakban megegyezik a Magyar Köztársasági Elnök szerepével. A német alaptörvény (Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland) a Szövetségi Elnök legfontosabb feladatai és jogkörei közé sorolja a Kancellár jelölését és kinevezését – akit az alsóház választ meg –, kinevezi a Kancellár javaslatára a minisztereket, képviseli az országot külföldön, a legmagasabb szintű nemzetközi szerződéseket ő írja alá, fogadja és kinevezi más országok nagyköveteit, kegyelmet gyakorolhat, meghatározott körülmények között soron kívül összehívhatja és feloszlathatja az alsóházat. Aláírja a megalkotott törvényeket, vagy kérheti azok alkotmányossági kontrollját. Kinevez tiszteket és különböző tisztségviselőket. A hagyományoktól eltérően nem ő a hadsereg főparancsnoka, bár háborús helyzetben – a törvényhozás egyetértésével – ő üzen hadat. (A főparancsok békeidőben a védelmi miniszter, háború esetén a kancellár.) 

A fentiekből is láthatjuk, hogy hatalma inkább jelképes, elsősorban felügyeleti és ellenőrző szerepet tölt be, mint aktív politikait. A végrehajtó hatalom gyakorolását az alaptörvény elsősorban a Szövetségi Kancellárra (Bundeskanzler), az államok 13 miniszterelnökére (Ministerpräsident) és 3 kormányzó-polgármesterére (Regierender Bürgermeister) bízza.

Az NSZK megalakulása óta – tizenöt ciklus alatt – tizenegyen töltötték be ezt a tisztséget. Hatan a CDU, ketten az FDP és ketten az SPD jelöltjeként. A jelenlegi elnök, Joachim Gauck "függetlenként" került megválasztásra.

 

Németország Szövetségi Elnökei

Név

Párt

Hivatali idő

Választás éve

Theodor Heuss (1884-1963)

FDP

1949-1959

1949/1954

Heinrich Lübke (1894-1972)

CDU

1959-1969

1959/1964

Gustav Heinemann (1899-1976)

SPD

1969-1974

1969

Walter Scheel (1919-2016)

FDP

1974-1979

1974

Karl Carstens (1914-1992)

CDU

1979-1984

1979

Richard von Weizsäcker (1920-2015)

CDU

1984-1994

1984/1989

Roman Herzog (1934-)

CDU

1994-1999

1994

Johannes Rau (1931-2006)

SPD

1999-2004

1999

Horst Köhler (1943- )

CDU

2004-2010

2004/2009

Christian Wulff (1959- )

CDU

2010-2012

2010

Joachim Gauck (1940- )

Pártnélküli

2012-

2012

 

Sokat elárul Németország szövetségi szerkezetéről, hogy a Szövetségi Elnök lemondása (vagy esetleges halála) esetén az elnöki teendőket ideiglenesen a felsőház, a Szövetségi Tanács Elnöke (Bundesratspräsident) veszi át. Annak a testületnek a vezetője, amely az államok egyenjogúságát hivatott képviselni a német törvényhozásban, szemben a közvetlenül választott alsóházzal, a Bundestaggal.

Eddig egyébként kétszer volt szükség a hivatal ideiglenes betöltésére: 2010-ben, Horst Köhler, majd 2012-ben Christian Wulff lemondása után. Mindkét alkalommal 29 napig volt szükség a jogkörök átvételére, első esetben Jens Böhrnsen (SPD), majd Horst Seehofer (CSU) látta el ezt a feladatot.

 

nemet_miniszterelnokok_550.png

 

Választási szisztéma

Mint a bevezetőben már utaltam rá, a német elnököt nem közvetlenül választják, hanem választott képviselők, delegáltak útján, a Szövetségi Gyűlésen (Bundesversammlung) keresztül. Amely nem állandó testület, csak ötévente áll össze, vagy ha előbb szükség van rá. Tagjait a szövetségi parlament alsóházának (Bundestag) képviselői, illetve a tartományok delegáltjai alkotják.

A Szövetségi Gyűlés létszáma mindig a Bundestag méretétől függ. Egész pontosan a képviselők aktuális számának kétszerese. Miután a Bundestag létszáma nem fix, hanem függ az adott parlamenti választás eredményeitől, így a Bundesversammlung létszáma sem állandó. Minimálisan 1196 fős (2x598), eddig a legtöbb taggal 1999-ben ültek össze, ekkor 1338-an választottak Szövetségi Elnököt. (Az SPD jelöltjét, Johannes Rau személyében.)

Azonban 2002-re csökkentették a Bundestag létszámát, min. 656 mandátumról a mostani min. 598 képviselőre. Ezután várhatóan a jövőben már nem fogják meghaladni az 1999-es "rekordot".

Tehát, az elnököt megválasztó Szövetségi Gyűlés felét a parlament alsóházának képviselői adják, a másik felét pedig a tartományok, államok parlamenti többségei delegálják. (Tehát, nem a felsőház, a Bundesrat amely csupán 69 főből áll, hanem a helyi törvényhozások.)

A 2013-as választások (Bundestagswahl) eredményeképpen a jelenlegi alsóház 630 fő.* Így a mostani testület a tartományok delegáltjaival együtt 1260 fős. Amely 50% plusz egy szavazat többséggel választ majd Szövetségi Elnököt.

* 2013 szeptemberében 631 fős parlamentet (alsóházat) választottak. Azonban Katherina Reiche (CDU) két évvel megválasztása után lemondott mandátumáról, és miután a brandenburgi lista – ahonnan képviselői helyét nyerte – kimerült, így a következő választásokig már mandátuma nem kerül betöltésre. Ezzel 2017 szeptemberéig 630 fősre csökkent a Bundestag létszáma.

Ha egy jelöltnek nem sikerül az első körben megszerezni a gyűlés felének támogatását, akkor – egyeztetések és visszalépeseket követően – tartanak újabb fordulót. Ha ekkor sem sikerül egyik jelöltnek sem abszolút többséget szerezni, akkor a harmadik körben egyszerű többséggel választják meg a Szövetségi Elnököt. (Tehát ekkor már az a jelölt lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja, attól függetlenül, hogy eléri-e az 50%-ot.) 

 

Tartományok vezetése és a delegáltak megoszlása

Állam

Kormányfő

Kormánykoalíció

Delegáltak

Baden-Württemberg

Winfried Kretschmann

Grüne/CDU

80

Bayern (Bajorország)

Horst Seehofer

CSU

97

Berlin

Michael Müller

SPD/CDU (SPD/Grüne/Linke)*

26

Brandenburg

Dietmar Woidke

SPD/Linke

21

Bremen

Carsten Sieling

SPD/Grüne

5

Hamburg

Olaf Scholz

SPD/Grüne

13

Hessen

Volker Bouffier

CDU/Grüne

45

Mecklenburg-Vorpommern

Erwin Sellering

SPD/CDU

13

Niedersachsen
(Alsó-Szászország)

Stephan Weil

SPD/Grüne

63

Nordrhein-Westfalen
(Észak-Rajna-Vesztfália)

Hannelore Kraft

SPD/Grüne

135

Rheinland-Pfalz

Marie-Luise Dreyer

SPD/FDP/Grüne

31

Saarland (Saar-vidék)

Annegret Kramp-Karrenbauer

CDU/SPD

8

Sachsen (Szászország)

Stanislaw Tillich

CDU/SPD

34

Sachsen-Anhalt

Reiner Haseloff

CDU/SPD/Grüne

18

Schleswig-Holstein

Torsten Albig

SPD/Grüne/SSW

23

Thüringen

Bodo Ramelow

Linke/SPD/Grüne

18

Összesen:

 

 

630

 (Forrás: wahlrecht.de, illetve saját gyűjtés)

* 2011 és 2016 között a német fővárosban nagykoalíció működött. A 2016. szeptemberében tartott berlini választások óta még nem állt fel új kormány, azonban várhatóan SPD-Grüne-Linke tartományi kormány fog alakulni a közeljövőben.

bundesversammlung_2016.png

 

A Szövetségi Gyűlés tagjainak megoszlása

Pártok

Bundestag

Tartományok

Összesen

CDU

254

177-178

431-432

CSU

56

55

111

SPD

193

193–195

386-388

Bündnis 90/Die Grünen

63

82–83

145-146

Die Linke

64

30

94

AfD

-

35

35

FDP

-

33

33

Piraten (Kalózok)

-

12

12

Egyéb (FW/SSW)

-

11

11

Összesen:

630

630

1260

                       (Forrás: bundeswahlleiter.de, wahlrecht.de)

 

Néhány érdekesség

Az eddigi 15 választás alkalmával 9 alkalommal sikerült elnököt választani az első körben, háromszor volt szükség 2 fordulóra, három alkalommal pedig mind a 3 körre. Ezek közül egy alkalommal, 1969-ben kapott egy jelölt (Gustav Heinemann, SPD) három forduló után is csak 49,4%-ot, tehát az abszolút többségnél kevesebbet.

A legnagyobb többséggel Theodor Heusst (FDP) választották meg 1949-ben, 85,6%-os aránnyal. A második ebben a rangsorban Richard von Weizsäcker (CDU), aki 1989-ben 84,9%-os többséggel lett szövetségi elnök. Joachim Gauckot 2012-ben 79,9%-kal választották meg.

Eddig női elnöke nem volt az országnak. Jelölt mindent egybevetve összesen öt, győzelemre esélyes pedig szám szerint egy. Gesine Schwan (SPD) 2004-ben 48,9%-ot, 2009-ben már csak 41,1%-ot kapott.

 

Lehetséges jelöltek

Ahogy ilyenkor lenni szokott, igen sok név felmerült az utóbbi hetekben, hogy ki lehetne Joachim Gauck elnök utódja. Persze sokszor láthattuk már, hogy különböző tisztségek esetén nem a nyilvánosan tárgyalt személyekből választottak végül. Tekintsük végig azért röviden a legesélyesebbnek tartott "jelölteket".

A legesélyesebbek között van a 67 éves Norbert Lammert (CDU), aki politológus-szociológus végzettségű. 1980 óta tagja az alsóháznak, közben egyebek mellett többször volt az oktatásért és tudományért felelős, illetve közlekedési miniszter, 2005 óta ő Bundestag elnöke.

Sokan támogatnák a 73 éves, szintén CDU-s Wolfgang Schäublet, aki 1972 óta alsóházi képviselő, volt a kancellária vezetője, többek között 5 évig belügyminiszter, és  2009 óta pénzügyminiszer. Némileg rontja az esélyeit, hogy volt CDU frakcióvezető és pártelnök is, amiért az SPD delegáltak egy része kevésbé favorizálhatja.

Ha már az imént érintettem a női jelöltek témakörét: komoly esélyeként emlegetik Ursula von der Leyen (CDU) védelmi minisztert, aki többek között volt tartományi és szövetségi szinten is családi ügyekért felelős, illetve munkaügyi miniszter is. Közgazdász és orvos végzettségű, aki önkormányzati politikusként kezdte pályafutását.

CSU-s politikus még sosem töltötte be a Szövetségi Elnöki posztot, így most ezért is egyre hangosabban emlegetik a volt bajor miniszterelnök Edmund Stoiber nevét. A 74 éves jogász, politikus 1993 és 2007 között 14 évig volt a Bajor Szabadállam vezetője, volt szövetségi pénzügyminiszter, 8 évig a CSU elnöke. 2002-ben az uniópártok második CSU-s kancellár-jelöltjeként egy hajszállal veszítette el a parlamenti választásokat, az SPD-s Gerhard Schröderrel szemben.

De, hogy ne csak kereszténydemokratákat említsek, a legesélyesebb szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier (SPD), jelenlegi külügyminiszter. A 60-an éves politikus 4 évig volt frakcióvezető, volt kancelláriaminiszter, alkancellár, illetve 2009-ben kancellár-jelölt. Most második ciklusban külügyminiszter.

Felmerült még Peer Steinbrück (SPD) volt pénzügyminiszter, Észak-Rajna-Vesztfália  volt miniszterelnökének a neve is. Aki 2013-ban kancellár-jelöltként igen súlyos vereséget szenvedett. A 69 éves Steinbrück azonban visszavonult a közélettől, és valószínűleg akkor sem vállalná a jelölést, ha ez komolyabban felmerülne...

A nagyobb kvalitású jelöltek közé tartozik Winfried Kretschmann (Grüne), Baden-Württemberg nemrég újraválasztott miniszterelnöke. A biológia-kémia szakos tanár végzettségű politikus Németország második legnagyobb tartományban közösen kormányoz a kereszténydemokratákkal, ami növeli és egyszerre csökkenti esélyeit. De igen valószínűtlen, hogy jelenlegi székét feladná.

Találunk még jó pár jelöltet, de azt hiszem a jelenleg legvalószínűbbeket felsoroltam. Bár, mint már többször tisztáztuk a választás nem közvetlenül történik, zárásképpen vessünk azért egy pillantást egy viszonylag friss közvélemény-kutatás eredményeire.

Az október 9-én publikált N24-Emnid 1000 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás szerint Frank-Walter Steinmeiert 41 százalék támogatná. Wolfgang Schäublét 30%, őt követi Winfried Kretschmann 26%-kal, Norbert Lammertet 24%, Ursula von der Leyent 22% támogatná. 

A hírek szerint eddig Angela Merkel (CDU,) Horst Seehofer (CSU) és Sigmar Gabriel (SPD) pártelnökök hatszemközti egyeztetéseik során sem tudták még leszűkíteni a lehetséges jelöltek körét.

Jövő év február 12-én, a 16. Szövetségi Gyűlés (16. Bundesversammlung) ülése után többet tudunk majd.

 

Válaszd a Hazait!

A bejegyzés trackback címe:

https://bajko-sokoray.blog.hu/api/trackback/id/tr6311952137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.