Zárul az olló a Fidesz és az MSZP között – derül ki a Mediánnak a HVG-ben megjelent kutatásából, melyet május 18–22. között 1200 fős reprezentatív mintán végeztek. Eszerint a teljes népesség körében a Fidesz 22, az MSZP 16 százalékon áll, a Jobbikra 11 százalék, az LMP-re 4, a Demokratikus Koalícióra pedig 2 százalék szavazna.

Zárul az olló a Fidesz és az MSZP között – derül ki a Mediánnak a HVG-ben megjelent kutatásából, amelyet május 18-22. között 1200 fős reprezentatív mintán végeztek. Eszerint a teljes népesség körében a Fidesz 22, az MSZP 16 százalékon áll, a Jobbikra 11 százalék, az LMP-re 4, a Demokratikus Koalícióra pedig 2 százalék szavazna. Az elemzés szerint a Fidesz március óta újabb négy százalékpontnyi támogatót vesztett, s ezzel a népszerűsége tíz éve nem látott szintre süllyedt. Két év alatt szavazótáborának több mint a felét elveszítette. A Medián szerint a korábbi fideszesek legnagyobb arányban a Jobbikhoz pártoltak, de az MSZP és az LMP szavazótáborába is kerültek közülük. Több mint negyedük azonban most egyik pártot sem támogatja.

– Az előző kormány hasonló vagy gyengébb pozícióban volt két év után, tehát lehetne azt mondani, hogy ez normális félidős eredmény. Az azonban szokatlan, hogy nincs másik párt, amely hasonló mértékben erősödik, mint ahogy a Fidesz gyengül – mondta a nol.hu-nak Hann Endre, a Medián igazgatója.

Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy 43 százalékra nőtt azok aránya, akiknek nincs pártja és húsz éve nem látott mélységbe, 38 százalékra csökkent azoké, akik biztosnak gondolják választási részvételüket. – Van egy vákum, még a politika iránt érdeklődők is várnak valamire. Más kutatásokból tudjuk, hogy sokan szívesen szavaznának feltételezett pártokra, például a szolidaritásra mozgalomra, ha párttá alakulna vagy egy Bajnai Gordon által vezetett formációra – magyarázta Hann Endre. Az elemző szerint arról azonban szó sincs, hogy a következő választásokon csak 38 százalékos lenne a részvétel.

A választani tudó biztos pártválasztók rendkívül szűk körében a Fideszt 41, az MSZP-t 25 százalék támogatja. A Jobbik 21 százalékon, az LMP 8 százalékon áll körükben, a DK támogatottsága 3 százalékos.

Ami a politikusok népszerűségi listáját illeti, az új köztársasági elnök, Áder János vezet 41 százalékos, tehát magasnak nem mondható elfogadottsággal. Őt az új tárca nélküli miniszter, Varga Mihály követi 32 százalékkal, a legnépszerűbb ellenzéki politikus, az LMP-s Karácsony Gergely szintén ezen a szinten áll. Orbán Viktor holtversenyben negyedik Mesterházy Attila szocialista pártelnökkel, aki két pontot javított korábbi helyezésén.

A Tárki május végén közzétett felmérése markánsabb közeledést mutatott a Fidesz és az MSZP között. Eszerint a két pártnak jelenleg nagyjából ugyanakkora a szavazótábora. A Tárki szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 21 százalékról 16 százalékra csökkent, míg a szocialistáké 13-ról 15-re nőtt. Náluk a bizonytalanok aránya 45-ről 49 százalékra nőtt. A Tárkinál a biztos pártválasztók körében is lényegében azonos a két nagyobb párt támogatottsága. A Fidesz-KDNP körükben áprilisról májusra 39-ről 32 százalékra esett vissza, eközben az MSZP 25-ről 31 százalékra nőtt.

– A Tárki eredményei annyira éles változást mutattak, hogy felmerül, ez esetleg összefüggésben lehet a mintavétel bizonyos eseti sajátosságaival – mondja Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője, aki a Medián mérését „reálisabbnak” tartja. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy minden pártnak komolyan kell vennie a két friss kutatás eredményeit.

Emlékeztet arra, hogy félidőben a kormánypártok népszerűsége mélyponton szokott lenni, hiszen a politikusok az első két évben szokták a népszerűtlenebb intézkedéseket meghozni. A megszokott logikát most keresztülhúzhatja a válság, amelynek hatásai az elemző szerint szoros összefüggésben állnak a Fidesz fokozatos veszteségeivel. – Hatalmas kihívás a kormánypártoknak, hogy a második félidőben egy kevésbé konfliktusos időszak feltételeit teremtsék meg ilyen gazdasági környezetben – hangsúlyozza. A Fidesz jövőjéről szólva hozzátette, hogy a gazdasági helyzettől függetlenül van lehetőségük korrigálni a stílusukon, kérdés, hogy a konszolidációt miként sikerül a mindennapokban megvalósítani.

Ami az ellenzéket illeti, Kumin Ferenc szerint sajátos magyar helyzet, hogy a kormánypártok jelentős népszerűségvesztése mellett sem képes egyik ellenzéki párt sem megelőzni a Fideszt. Úgy véli, ennek a Jobbik és az LMP esetében az az oka, hogy a választóknak kétségeik vannak a kormányzóképességüket illetően, az MSZP és a DK esetében pedig éppen a kormányzásuk emlékei húzhatják le a népszerűségüket. Az azonban kijelenthető, hogy az MSZP stabilizálta vezető helyét a kormánytól balra eső ellenzéki pártok között, ahogy az is, hogy a DK számára egyre kevésbé látszik a kiút a jelentéktelenné válás csapdájából.

Forrás: nol.hu

Válaszd a Hazait!

A bejegyzés trackback címe:

https://bajko-sokoray.blog.hu/api/trackback/id/tr714572348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.