De a régi szövetségi kancellárnak, Angela Merkelnek.

Szeptember 24-én, vasárnap tartották a  szövetségi parlamenti választásokat Németországban. Egy viszonylag csendes kampány után a választáson 76%-os részvétel mellett választották meg a Bundestag 709 tagját. (A német választási rendszerről néhány napja írtam egy bejegyzést, videókkal ellátva...) Az eredményeket tekintve a választók véget vetettek az eddigi CDU/CSU-SPD nagykoalíciónak, a következő hetekben pedig egy úgynevezett "Jamaika" koalíció alakul. Az uniópártok, az FDP és a Zöldek részvételével. Mindjárt megnézzük, hogy miért...

A kereszténydemokraták a vártnál kisebb arányban nyertek a választáson. Érdekes módon nem csak a CDU veszített sok szavazót országosan (ez a menekültválsággal összefüggésben várható volt), de a CSU Bajorországban − önmagához képest − igen gyengén muzsikált. Az uniópártok most tulajdonképpen úgy győztek, hogy a szövetségi köztársaság fennállása óta a leggyengébb eredményüket érték el.

ard_205263.jpgElőzetes végeredmények (Forrás: ard.de)

Hasonlóan a nagy vesztesekhez, a szociáldemokratákhoz, akik viszont gyenge teljesítményükkel most ellenzékbe kényszerülnek. Listán rosszabbul szerepeltek még az utóbbi napok előrejelzéseinél is, 20,5%-ot elérve. Pedig amikor Martin Schulz az Európai Parlamentből visszatért a német politikába, és januárban átvette az SPD irányítását 22-23%-on álltak. És közben volt, hogy feljöttek 30% fölé is! Innen sikerült a mostani történelmi mélypontot elérni. Így érthető, hogy Schulz még a választások estéjén bejelentette, hogy mindenképpen ellenzékbe vonulnak.(Nem mond le, marad a párt élén.)

kozvelemeny201709.pngA választások előtti utolsó felmérések adatai.
Az utolsó oszlopban a választások eredményei.
(Forrás: wahlrecht.de)

A mostani választás - igazi - győztesei a középpártok. A zöldek a kutatások eredményeivel ellentétben nem rontottak valamelyest a 4 évvel ezelőtti támogatottságukhoz képest, hanem némileg erősödni is tudtak. Alapvetően a párttal kapcsolatban a német társadalomban a kettősség jellemző. Sokan lettek az elmúlt évtizedekben környezettudatosak, mondhatni zöldek. Csak hogy ezzel párhuzamosan a néppártok is egyre jobban felvették ezt a témát saját téziseik közé. Elég, ha például az atomerőművek lekapcsolásra, illetve ezzel párhuzamosan az alternatív energia támogatására, terjedésére gondolunk. Tehát, a Günen hozták gyakorlatilag azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt választásokon. Azonban most ez a kialakult erőviszonyoknak köszönhetően arra is elegendő lesz, hogy kormánypárt legyenek.

A szélsőbaloldali Linke − minimálisan ugyan, de − szintén növelni tudta mandátumainak számát. A volt állampárt elsősorban továbbra is a "kelet-német" szavazókra támaszkodik. (Ahogy az AfD is.) Így sikerült a régióban 5 egyéni mandátumot is megszerezni. Illetve megverni hatból öt tartományban az SPD-t, vagyis a szociáldemokratákat. A volt kelet-német államokban mindenhol a 2.-3. legtöbb szavazatot sikerült megszerezniük, de például Berlinben másodikok lettek. A CDU mögött.

ard_205258.pngAz egyéni körzetek győztesei (Forrás: ard.de)

mandatumok_tabla2017.pngMandátumok száma, 2013-2017
(Direkt
mandate - Egyéni, Listenmandate - Listás, Gesamtmandate - Összesen)
(Forrás: wahlrecht.de)

Az FDP, a nemzeti-liberálisok 4 év után sikerrel vették az akadályt és kerültek vissza az alsóházba. Méghozzá történelmük ötödik legjobb eredményével. A párt, amely a Szövetségi Köztársaság megalakulása, tehát 1949 óta a több mint a kormányok 75%-nak tagja volt, most is igen komoly szerephez jut: nélkülük nem folytathatná Merkel. Egész pontosan legfeljebb egy nagykoalíció élén, amiből úgy tűnik, hogy mind a két félnek igen csak elege lett. 1982 óta az FDP − kimondva vagy kimondatlanul − a CDU természetes szövetségese. Így sokan mint polgári alternatívaként szavaztak rájuk, illetve valószínűsíthetően jó páran pedig azért, hogy Merkel szociáldemokraták nélkül folytathassa.

Az AfD − mondhatni − a félelmeknek megfelelően igen jól teljesített: három egyéni körzetben is győzni tudtak, miközben a 16 állam egyikében, Szászországban listán − csak egy hajszállal úgyan, de − a legtöbb (!) szavazatot kapták. Az Alternative für Detschland 94 mandátummal a harmadik legerősebb párt lesz a most megalakuló Bundestagban.

mandatumok2017.pngMandátumok száma pártonként az új Bundestagban
(Forrás: bundeswahlleiter.de)

Láthatjuk, hogy egy igen széles spektrumú német alsóházat generált a mostani választás. Több értelemben is. Ideológiai és arányok tekintetében egyaránt. Miután az FDP visszatudott kerülni szövetségi szintre, és az AfD-nek is sikerült bejutnia, a parlamentben 7 párt lesz jelen, ketten pártszövetségben (az uniópártok), öten pedig önálló frakcióval. Ilyen sokan, ennyi politikai erő a háború utáni évek óta nem volt jelen a szövetségi parlamentben.

Az összetételt és az arányokat vizsgálva politikailag egy sokkal mozgalmasabb négy évnek tekint elébe Németország. Merkelnek biztos, hogy nehezebb dolga lesz. Hiszen hiába lesz továbbra is komoly mandátumtöbbség mögötte (393 fő), két koalíciós partnerrel kell ezentúl együttműködnie. Mint már utaltam rá az FDP-vel könnyebben meg fogják találni a közös hangot, azonban a zöldekkel a kereszténydemokraták szövetségi szinten még soha nem kormányoztak együtt. Ilyen tekintetben is premiert látunk. Ahogy az AfD bekerülése is némileg új helyzetet teremt. Szélsőjobboldali párt a háború óta nem volt tagja a Bundestagnak. Most viszonylag komoly mandátumtöbbséggel ott lesznek. Ráadásul szavazóiknak egyfajta vadászatot, felelősségre vonást ígértek Angela Merkellel szemben. (A menekültek "korlátlan" beengedése miatt.) Ebben nem igazán lesznek politikai partnereik, de eszközeik, országos fórumuk és sajtónyilvánosságuk viszont igen.

 

A választás részletes eredményei

eredmenyek_tabla2017.png
(Forrás: bundeswahlleiter.de)

 

Bundestagswahl 2017

A témához kapcsolódó néhány bejegyzésem:

A német választási rendszer
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/09/22/a_nemet_valasztasi_rendszer

Egy hónap múlva szövetségi választások lesznek Németországban
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/08/25/egy_honap_mulva_szovetsegi_valasztasok_lesznek_nemetorszagban

Németország felülnézetből - Egy kis választási földrajz
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/03/02/nemetorszag_felulnezetbol_egy_kis_valasztasi_foldrajz

Az utolsó két tartományi választás a Bundestagswahl előtt
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/05/06/az_utolso_ket_tartomanyi_valasztas_a_bundestagswahl_elott

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005

 

A következőkben megkísérlem érthetően összefoglalni a német szövetségi választásokra vonatkozó jelenlegi szisztémát. Amely segítségével 4 évente megválasztják az alsóház, vagyis a Bundestag tagjait. Hogy ne legyen a bejegyzés "túl száraz" felraktam segédanyag gyanánt három videót is.

bundestag_26_05_15.jpgA német a vegyes rendszerek közé tartozik. Egészen pontosan egy "megszemélyesített arányos rendszer, zárt listákkal". Tehát, egy olyan vegyes rendszer, amelyben a képviselőket − elméletileg fele-fele arányban − egyszerű többséggel, egymandátumos körzetekben, illetve tartományi pártlistákon választják.

A választójog szövetségi szintre vonatkozóan 18 év, aktív és passzív egyaránt.

Minden választópolgárnak két szavazata van. Amelyet leadhat a körzetében induló valamelyik egyéni jelöltre (direktmandat), illetve egy zárt listára. A választás egyfordulós. Az egyéni szavazatot nevezik "első szavazatnak" (Erststimme), míg a listás a "második szavazat" (Zweitstimme).

A megnevezéseknek nem választástechnikai, hanem történelmi oka van. (Röviden: az 1949-es szövetségi választásokon még csak egy szavazat létezett. Amelyet egyéni jelöltekre adtak le, de a valóságban két szavazatot értek...) A rendszerben ma már inkább a listás szavazatoknak van nagyobb súlya, de erre még kitérünk. Az egyéni körzetekben egyszerű többséggel választanak. Az első jelölt mandátumot szerez. Külön kompenzáció nincs.

 

Videó: Két szavazat - A német választási rendszerről

A pártok tartományonként állítanak listákat. A listás mandátumok kiosztása - az országos arányokat figyelembe véve - ezek segítségével történik. A listás mandátumok kiosztása a Sainte-Laguë módszerrel történik. Ezen a ponton kell szokás szerint felhívnom arra a figyelmet, hogy lehetséges, hogy külső jegyeit tekintve hasonló a magyar és a német rendszer, azonban működésüket tekintve egészen mások. Gondoljuk ezt röviden végig, most csak címszavakban.

A magyar rendszerben a két szavazat egymástól kvázi független. Csak az országos listán találkoznak. A németek esetében ez már tartományi szinten megtörténik, nem szavazatok, hanem mandátumok tekintetében. A kompenzáció is egészen más logika szerint történik. Nincs kompenzációs lista. Helyette mandátum kiegyenlítés van. Mindkét rendszerben van bejutási küszöb, de a németben alternatív is... Folytathatnám.

De most időzzünk egy kicsit a két szavazat összefüggésein. Azt is írhattam volna az imént, hogy nálunk a két szavazat egyenlő, míg a németek esetében ez nem így van. A második szavazatnak nevezett, listás szavazat a domináns. Ez határozza meg, hogy mekkora lesz egy párt minimális mandátumaránya.

 

Videó: Választási küszöb(ök)

Tartományi szinten az egyéni mandátumok száma közvetlenül befolyásolja a pártok listás mandátumait. A kompenzáció gyakorlatilag következik a rendszer alapjából. De ezt egészítik ki egy régi, jól bevált, és egy szinte egészen új technikai elemmel. Az első a "túllógó-mandátum", a második a "mandátum-kiegyenlítés módszere. De ezek működését talán jobb a harmadik videó segítségével megérteni. Mint már utaltam rá, a német alsóház létszáma nem állandó. (Ez pont ennek a két említett választástechnikai elemnek köszönhető.) Csupán minimális létszám van meghatározva, amely − a 2002-es reform óta − 598 fő. A Bundestag mérete tehát, az adott választáson résztvevők száma, elhelyezkedése, és politikai megoszlása alapján ciklusonként változik. A ház létszáma jelenleg 630.

Amiről még csak érintőlegesen írtam eddig, − de számomra igen fontos − az a választási küszöb kérdése. Mint már utaltam rá van a rendszerben egy mennyiségi és egy mandátumalapú, alternatív bejutási lehetőség. A normál törvényi küszöb 5%. Ezt országos szinten vizsgálják, a 16 tartományi lista alapján. Amely pártnak ezt nem sikerül átlépnie, az csak abban az esetben részesül a listás mandátumokból, amennyiben alternatívaként szerez legalább három egyéni győzelmet, direktmandátumot. Ha ez sem sikerül, a listás mandátumok kiosztásában nem vesz részt, egyik tartományban sem.

 

 Videó: A német választási rendszer egyes elemei

 

Legfontosabb kifejezések
Bundestag / Szövetségi Gyűlés / parlament / alsóház
Erststimme / „Első szavazat” / egyéni szavazat
Zweitstimme / „Második szavazat” / listás szavazat
Direktmandat / közvetlen mandátum / egyéni körzet / választókerület / egyéni jelölt
Sperrklausel / "(ki)zárózáradék" / választási küszöb / bejutási küszöb
Fünf-Prozent-Hürde / akadály, gát / 5%-os küszöb / választási küszöb
Überhangmandate / "Túllógó-mandátumok" / többletmandátum
Ausgleichsmandate / "Kiegyenlítő-mandátumok"


Ami a mostani választás kimenetelét, esélyeit illeti, arról néhány hete írtam hosszabban. Az azóta mért változások minimálisak. A két néppárt veszített egy-egy százalékot, a középpártok hasonló mértékben kicsit erősödtek. Néhány napon belül megnézhetjük az adott rendszer működését élesben, és az is kiderül, hogy a közvélemény-kutatók az elmúlt hetekben milyen munkát végeztek…

A végeredményekről pedig nemsokára jön az összefoglaló.

 

bundestag-reichstags2_500.jpg

 

Bundestagswahl 2017

A témához kapcsolódó néhány bejegyzésem:

Egy hónap múlva szövetségi választások lesznek Németországban
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/08/25/egy_honap_mulva_szovetsegi_valasztasok_lesznek_nemetorszagban

Németország felülnézetből - Egy kis választási földrajz
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/03/02/nemetorszag_felulnezetbol_egy_kis_valasztasi_foldrajz

Az utolsó két tartományi választás a Bundestagswahl előtt
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/05/06/az_utolso_ket_tartomanyi_valasztas_a_bundestagswahl_elott

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005

 

 

Egy hónap múlva, szeptember 24-én szövetségi (Bundestag) választások lesznek Németországban. A 82 milliós ország 62 millió választópolgára néhány héten belül véget vethet a most regnáló CDU/CSU-SPD nagykoalíciónak.

240_f_115218221_bsbgoiwfciblqxaygqyj6dogqmsqhtpj.jpgA részvételi arány 4 éve 71 és fél százalék volt. (Előtte 70,8%.) Most is hasonló mértékű, 70-75%-os részvétel várható. Fontos megemlíteni, hogy ez német viszonylatban nem kiemelkedően magas (az átlag 1949-től számolva: 83%!), illetve azt is, hogy a pártok jelenlegi erőviszonyainak köszönhetően a részvételi hajlandóságnak előreláthatólag nem lesz akkora jelentősége, mint egyes más esetekben. A releváns pártok mindegyikét jóval az 5%-os választási küszöb felett mérik.

Ezen a hat (illetve 7) párton felül nem akad - a kutatások adatai alapján - olyan induló a mostani megmérettetésen, amely akár csak a küszöb közelébe tudna jutni. És mint már utaltam rá: a néppártok mellett a közepes versenyzők (Zöldek, FDP, Linke, AfD) mind 7-8% felett vannak.

A konkrét erőviszonyokat tekintve országosan, a "második szavazatok" (listás szavazatok) alapján: a néppártok, tehát az SPD és a CDU/CSU 1-1,5 százalékkal maradhatnak el 2013-as eredményeiktől. A zöldek (B'90/Grüne) várhatóan valamivel az előző szövetségi eredményükhöz képest alulteljesítenek majd. Az FDP 8-10%-os támogatottságával nem csak hogy, 70 éves történelme egyik legjobb eredményét készül elérni, de már eleve azzal precedenst teremt - és ezzel a mostani választás egyik főszereplője -, hogy 4 év után újra visszatérhet a szövetségi alsóházba. 2013-ban 0,2%-ék hiányzott a bennmaradáshoz. Azt megelőzően a nemzeti-liberálisok 64 évig tagjai voltak a Bundestagnak. Általában kormányon.

A Linke - úgy tűnik - hozza a 4 évvel ezelőtti eredményét. A szélsőbaloldali párt az elmúlt ciklusban végig a 8-10%-os sávban mozgott. Most is így állnak.

Az AfD támogatottsága 2016 éveleji felfutása után októberben tetőzött, ekkora elérte szövetségi szinten a 13-14%-ot. Ehhez a csúcsidőszakhoz képest jelenleg 3-6%-kal kevesebbre számíthatnak szeptember végén. Az Alternative für Deutschland 2013-ban háromtized százalékkal maradt a választási küszöb alatt, most pedig - szövetségi szinten is - a bekerülő pártok egyike lehet. Aminek komoly hatása lesz a német pártrendszerre. Annak ellenére, hogy ez a változás már nagyjából két éve zajlik (elsősorban az elmúlt évek tartományi választásaival párhuzamosan), a szövetségi parlamenti pártok számának bővülésével fog betetőzni.

Az FDP újbóli megjelenése ezen a politikai és törvényhozási szinten egyszerre - de jure - bővíti a koalíciós lehetőségek számát, de egyben - de facto - redukálja is azokat. Hiszen - különösen a mostani számok mellett - előre vetít egy CDU/CSU-FDP szövetségi kormányt, az eddigi kancellárral.

A következőkben akkor nézzük meg az utóbbi időszak közvélemény-kutatási adatait, majd térjünk ki kicsit a releváns pártok listavezetőire, a nagy és középpártok "csúcsjelöltjeire" (Spitzenkandidat).


Közvélemény-kutatási adatok 

Mint már feljebb utaltam rá, az augusztusi adatok azt jelzik, hogy a jelenlegi parlamenti pártok a listás szavazatarányokat tekintve  a négy évvel ezelőttihez nagyon hasonlóan szerepelhetnek. Az újdonságot, érdekességet a FDP és az AfD bejutása jelenti. 

Legfrissebb pártpreferencia adatok, a biztos szavazók körében (2017. augusztus)
(Forrás: wahlrecht.de)

Az újabb pártok bekerülésével - persze némileg az egyéni jelöltek eredményei függvényében - a jelenlegi, bevett pártok mandátumszáma csökkenni fog. Az előző választáson ugyanis több mint a szavazatok 16%-a nem eredményezett mandátumot, mert ezeket olyan pártokra adták, amelyek - akkor - nem jutottak be. Most ez a "16%" olyan pártokhoz kerül, amelyek - előre láthatóan - ezúttal könnyen meglépik a küszöböt. És ezáltal részt vesznek majd a "második szavazatok" mandátumkiosztásában. (Ezen szavazók mellett lesz még 3-4%, akik most is "kintmaradó" pártokra szavaznak.) Így csökkentve a mostani pártok számára elérhető listás mandátumok számát. 

kozv_d_20170823.pngLegfrissebb közvéleménykutatási-adatok a szövetségi szintre vonatkozóan,
a pártot választó, biztos szavazók körében.
Az utolsó oszlopban a legutóbbi választások eredményei.
(Forrás: wahlrecht.de)

A nyáron alapvetően nem sok minden változott a német pártok erőviszonyait tekintve. Kiemelendő az SPD támogatottságának csökkenése. A szociáldemokraták a májusi 27-30%-os szintről a jelenlegi 22-24%-os sávba gyengültek. Januárhoz képest a párt most mindössze 2 százalékponttal áll jobban. Úgy fest, hogy nem nagyon jött be a Schulz-féle lufi. 

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az FDP esetében egy 3-4%-os növekedés. Ami augusztusra egy 8-10%-os támogatottságot jelent. Eldöntve a vitát a párt bejutási esélyeivel kapcsolatban...

Mindenképpen kiemelt hatással lesz a pártrendszerre és a parlamenti erőviszonyokra, politizálásra a szélsőjobboldali, populista AfD jelenléte a Bundestagban. Egy a - parlamenti mandátumokat tekintve - 6-8%-os frakció, amely nem kormányképes, és amely várhatóan majd egyféle karanténba kerül. Egy frakció, amely kivon a parlamenti matekból egy bizonyos mandátumszámot. Szakmai szempontól érdekes lesz.

Nagyjából ennyit a kutatási adatokról. Ne feledjük, hogy a fent szereplő számok a listás szavazatokat reprezentálják. Ezeket a rendszer sajátosságát tekintve ugyan csak kisebb mértékben, de - mint már utaltam rá - befolyásolják majd az egyéni eredmények.

A közvélemény-kutatási adatokat megnézzük majd még egyszer a választások előtt, és majd persze utána is. Hiszen az is nagyon izgalmas lehet, ha össze tudjuk hasonlítani a választások előtti különböző támogatottsági adatokat a választás végeredményével. 

 

Listavezetők

A német politikai hagyományok sajátossága, hogy például a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) tagjainak választása során a pártok általában megneveznek egy-egy kancellárjelöltet. De ez nem a "kötelező protokoll" része, tehát nem minden esetben, minden pártnál van így. Ezzel párhuzamosan azonban mindig vannak listavezetők (Spitzenkandidaten), akik logikus módon kiemelt arcai az adott politikai erő tartományi, vagy országos kampányának. (Természetesen a gyakorlatban ezt a kétféle jelölést, jelöltséget kaphatja egyidejűleg egy azon személy is.) Vessünk egy pillantást a következőkben ezekre a mostani "csúcsjelöltekre".

 

CDU

Christlich Demokratische Union Deutschlands / Németország Kereszténydemokrata Uniója

Dr. Angela Merkel

angela-merkel_cdu_350.jpg

1954-ben született Hamburgban. (Az NDK-ban nőt fel.) Apja evangélikus lelkész. Végzettsége szerint fizikus.
1991-től Ifjúsági és Nőkért felelős miniszter.
1994 és 1998 között Környezetért, Természetért és Reaktorbiztonságért felelős miniszter.

1998-tól a CDU főtitkára, 2000-től a párt elnöke.

2005 óta Németország - első női - szövetségi kancellárja. Az első ciklusban egy CDU/CSU-SPD nagykoalíció élén, 2009 és 2013 között CDU/CSU-FDP kormányt vezetve. Jelenleg pedig szintén együttműködésben a szociáldemokratákkal. A 2017-es választásokon a CDU kancellár-jelöltje.

 

CSU

Christlich-Soziale Union in Bayern / Keresztény-szociális Unió Bajorországban

Joachim Herrmann

joachim_herrmann_350.jpg

1956-ban született Münchenben. Apja a jogtörténet és a civiljog professzora. Ő is jogot végzett.

1977 óta a Junge Union és a CSU tagja. 1994 óta a bajor tartományi parlament tagja. 2003-2007 között a tartományi parlamentben a CSU frakcióvezetője. 2007 óta Bajor Belügyi, Építési és Közlekedési Államminiszter.

 

SPD

Sozialdemokratische Partei Deutschlands / Németország Szociáldemokrata Pártja

Martin Schulz

martin-schulz_susie_knoll_350.jpg

1955-ben született Észak-Rajna-Vesztfáliában. A gimnáziumi tanulmányait megszakította, végül könyvkereskedői végzettséget szerzett. Saját könyvkerekedése van Würselenben. 

1974-ben lépett be az SPD-be. 1987 és 1998 között Würselen város polgármestere.

1994 óta az Európai Parlament tagja. 2004-2012 között a szocialista frakció vezetője. 2012 és 2017 között az Európai Parlament Elnöke. 2017 januárja óta Martin Schulz az SPD jelöltje a szövetségi kancellári posztra.

 

Grüne

Bündnis 90/Die Grünen / Szövetség '90/A Zöldek

Katrin Göring-Eckardt és Cem Özdemir

goering-eckardt_oezdemir_gru_350.jpg

Katrin Göring-Eckardt

1966-ban született Türingia tartományban (Kelet-Németország). Az érettségi után 4 évig Lipcsében teológiát hallgatott, de nem szerzett diplomát.

Az NDK összeomlása idején több ellenzéki csoport, többek között a Szövetség 90 tagja. (A zöldek és az Sz'90 egyesült 1993-ban.)

1998 óta tagja a német alsóháznak. 2002 és 2005 között, illetve 2013-tól jelenleg is a zöldek frakcióvezetője a Bundestagban.

 

Cem Özdemir

Baden-Württembergben született, 1965-ben. A szülei a '60-as években vendégmunkásként érkeztek Németországba. Szociálpedagógiából diplomázott. Többek között újságíróként tevékenykedett.

16 éves kora óta tagja a Zöldeknek. 1994-től 2002-ig parlamenti képviselő. 2004 és 2009 között az Európai Parlament tagja. 2013-tól újra a Bundestag tagja.

2008 óta a Bündnis 90/Die Grünen társelnöke.

  

Die Linke

Die Linke (Linkspartei) / A Bal (Balpárt)

Dr. Sahra Wagenknecht és Dr. Dietmar Bartsch

sahra-wagenknecht_dietmar-bartsch_linke_350.jpg

Dr. Sahra Wagenknecht

1969-ben született Jénában (Türingia). Apja révén iráni származású. Kelet-Németországban nőtt fel. Filozófiából és közgazdaságtanból diplomázott. Majd közgazdasági doktori fokozatot (PhD) szerzett.

1989 tavaszán, a rendszer összeomlása előtt lépett be a szocialista állampártba, a SED-be. Amely a Linke legfontosabb elődszervezetének, a PDS-nek az elődjét adta... 1991-2010 között a párt Kommunista Platformjának egyik vezetője.

2004 és 2009 között Európai Parlamenti Képviselő. 2009 óta a Bundestag tagja.

  

Dr. Dietmar Bartsch 

Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban született, Németország keleti felében, 1958-ban. Az NDK-ban és Moszkvában tanult. Közgazdaságtudományból diplomázott.

19 évesen lépett be a kelet-német állampártba (SED). Majd ezáltal lett 1990-től a PDS tagja. (Amely később Linkspartei.PDS lett, és 2007 óta pedig Die Linke néven fut.) 1991-1997 között a párt "kincstárnoka" (Schatzmeister). 1998-tól 2001-ig a párt országos ügyvivője.

1998- és 2002 között országgyűlési képviselő, ahogy jelenleg is.

 

FDP

Freie Demokratische Partei / Szabad Demokrata Párt

Christian Lindner

christian_lindner_fdp_350.jpg

1979-ben született Wuppertalban (Észak-Rajna-Vesztfália). Politikatudományból diplomázott.
Médiaügynöksége, tanácsadó- és szoftvercége van.

18 évesen lépett be az FDP-be. 21 évesen tartományi képviselő. 2009 és 2012 között alsóházi képviselő. 2012-től az Észak-Rajna-Vesztfáliai parlamentben a nemzeti-liberálisok frakcióvezetője.

2009-2011 között az FDP főtitkára. 2013 óta a párt elnöke.

 

AfD

Alternative für Deutschland / Alternatíva Németországnak

Dr. Alice Weidel und Dr. Alexander Gauland

afd_spitzen_350.jpg

 Dr. Alice Weidel

Észak-Rajna-Vesztfáliában született, 1979-ben. Üzemgazdász, illetve közgazdász végzettségű. Közgazdaságtanból szerzett PhD fokozatot.

2013-ban lépett be az AfD-be, 2015 óta taga a párt országos elnökségének.

 

 Dr. Alexander Gauland

1941-ben született Szászországban. Az érettségi után, 1959-ben elmenekült a Német Demokratikus Köztársaságból. Nyugaton történelmet, politikatudományt, és jogot tanult. A Marburgi Egyetemen szerzett PhD fokozatot.

1973-2013 között a CDU tagja. 1987-től 1991-ig a Hesseni Kancelláriamunisztérium vezetője. Az AfD alapító tagja (2013). 2014 óta a brandenburgi tartományi törvényhozásban a pártja frakcióvezetője.

 

(Végigérve a listán, feltűnő, hogy milyen divatos lett a dupla jelölés erre a feladatra. Ezekben a konkrét esetekben egy férfi és egy nő közös jelölése.) 

A fenti jelöltek túlnyomó többségéből frakcióvezető lesz, vagy miniszter a választások után. Az egyikükből pedig német kancellár.

 

A következő hetekben megtekintjük végre a Bundestagswahlra vonatkozó választási rendszert, folytatom a német választási földrajzzal foglalkozó sorozatomat, megnézzük a választásokon induló pártokat a számok tükrében, illetve elvégzünk egy kis mandátumbecslést...

 

Bundestagswahl 2017

A témához kapcsolódó előző bejegyzéseim:

Németország felülnézetből - Egy kis választási földrajz
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/03/02/nemetorszag_felulnezetbol_egy_kis_valasztasi_foldrajz

Az utolsó két tartományi választás a Bundestagswahl előtt
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/05/06/az_utolso_ket_tartomanyi_valasztas_a_bundestagswahl_elott

Választási eredmények (1990-2002)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/12/06/kilenc_honap_mulva_bundestagswahl

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005