Egy hónap múlva, szeptember 24-én szövetségi (Bundestag) választások lesznek Németországban. A 82 milliós ország 62 millió választópolgára néhány héten belül véget vethet a most regnáló CDU/CSU-SPD nagykoalíciónak.

240_f_115218221_bsbgoiwfciblqxaygqyj6dogqmsqhtpj.jpgA részvételi arány 4 éve 71 és fél százalék volt. (Előtte 70,8%.) Most is hasonló mértékű, 70-75%-os részvétel várható. Fontos megemlíteni, hogy ez német viszonylatban nem kiemelkedően magas (az átlag 1949-től számolva: 83%!), illetve azt is, hogy a pártok jelenlegi erőviszonyainak köszönhetően a részvételi hajlandóságnak előreláthatólag nem lesz akkora jelentősége, mint egyes más esetekben. A releváns pártok mindegyikét jóval az 5%-os választási küszöb felett mérik.

Ezen a hat (illetve 7) párton felül nem akad - a kutatások adatai alapján - olyan induló a mostani megmérettetésen, amely akár csak a küszöb közelébe tudna jutni. És mint már utaltam rá: a néppártok mellett a közepes versenyzők (Zöldek, FDP, Linke, AfD) mind 7-8% felett vannak.

A konkrét erőviszonyokat tekintve országosan, a "második szavazatok" (listás szavazatok) alapján: a néppártok, tehát az SPD és a CDU/CSU 1-1,5 százalékkal maradhatnak el 2013-as eredményeiktől. A zöldek (B'90/Grüne) várhatóan valamivel az előző szövetségi eredményükhöz képest alulteljesítenek majd. Az FDP 8-10%-os támogatottságával nem csak hogy, 70 éves történelme egyik legjobb eredményét készül elérni, de már eleve azzal precedenst teremt - és ezzel a mostani választás egyik főszereplője -, hogy 4 év után újra visszatérhet a szövetségi alsóházba. 2013-ban 0,2%-ék hiányzott a bennmaradáshoz. Azt megelőzően a nemzeti-liberálisok 64 évig tagjai voltak a Bundestagnak. Általában kormányon.

A Linke - úgy tűnik - hozza a 4 évvel ezelőtti eredményét. A szélsőbaloldali párt az elmúlt ciklusban végig a 8-10%-os sávban mozgott. Most is így állnak.

Az AfD támogatottsága 2016 éveleji felfutása után októberben tetőzött, ekkora elérte szövetségi szinten a 13-14%-ot. Ehhez a csúcsidőszakhoz képest jelenleg 3-6%-kal kevesebbre számíthatnak szeptember végén. Az Alternative für Deutschland 2013-ban háromtized százalékkal maradt a választási küszöb alatt, most pedig - szövetségi szinten is - a bekerülő pártok egyike lehet. Aminek komoly hatása lesz a német pártrendszerre. Annak ellenére, hogy ez a változás már nagyjából két éve zajlik (elsősorban az elmúlt évek tartományi választásaival párhuzamosan), a szövetségi parlamenti pártok számának bővülésével fog betetőzni.

Az FDP újbóli megjelenése ezen a politikai és törvényhozási szinten egyszerre - de jure - bővíti a koalíciós lehetőségek számát, de egyben - de facto - redukálja is azokat. Hiszen - különösen a mostani számok mellett - előre vetít egy CDU/CSU-FDP szövetségi kormányt, az eddigi kancellárral.

A következőkben akkor nézzük meg az utóbbi időszak közvélemény-kutatási adatait, majd térjünk ki kicsit a releváns pártok listavezetőire, a nagy és középpártok "csúcsjelöltjeire" (Spitzenkandidat).


Közvélemény-kutatási adatok 

Mint már feljebb utaltam rá, az augusztusi adatok azt jelzik, hogy a jelenlegi parlamenti pártok a listás szavazatarányokat tekintve  a négy évvel ezelőttihez nagyon hasonlóan szerepelhetnek. Az újdonságot, érdekességet a FDP és az AfD bejutása jelenti. 

Legfrissebb pártpreferencia adatok, a biztos szavazók körében (2017. augusztus)
(Forrás: wahlrecht.de)

Az újabb pártok bekerülésével - persze némileg az egyéni jelöltek eredményei függvényében - a jelenlegi, bevett pártok mandátumszáma csökkenni fog. Az előző választáson ugyanis több mint a szavazatok 16%-a nem eredményezett mandátumot, mert ezeket olyan pártokra adták, amelyek - akkor - nem jutottak be. Most ez a "16%" olyan pártokhoz kerül, amelyek - előre láthatóan - ezúttal könnyen meglépik a küszöböt. És ezáltal részt vesznek majd a "második szavazatok" mandátumkiosztásában. (Ezen szavazók mellett lesz még 3-4%, akik most is "kintmaradó" pártokra szavaznak.) Így csökkentve a mostani pártok számára elérhető listás mandátumok számát. 

kozv_d_20170823.pngLegfrissebb közvéleménykutatási-adatok a szövetségi szintre vonatkozóan,
a pártot választó, biztos szavazók körében.
Az utolsó oszlopban a legutóbbi választások eredményei.
(Forrás: wahlrecht.de)

A nyáron alapvetően nem sok minden változott a német pártok erőviszonyait tekintve. Kiemelendő az SPD támogatottságának csökkenése. A szociáldemokraták a májusi 27-30%-os szintről a jelenlegi 22-24%-os sávba gyengültek. Januárhoz képest a párt most mindössze 2 százalékponttal áll jobban. Úgy fest, hogy nem nagyon jött be a Schulz-féle lufi. 

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az FDP esetében egy 3-4%-os növekedés. Ami augusztusra egy 8-10%-os támogatottságot jelent. Eldöntve a vitát a párt bejutási esélyeivel kapcsolatban...

Mindenképpen kiemelt hatással lesz a pártrendszerre és a parlamenti erőviszonyokra, politizálásra a szélsőjobboldali, populista AfD jelenléte a Bundestagban. Egy a - parlamenti mandátumokat tekintve - 6-8%-os frakció, amely nem kormányképes, és amely várhatóan majd egyféle karanténba kerül. Egy frakció, amely kivon a parlamenti matekból egy bizonyos mandátumszámot. Szakmai szempontól érdekes lesz.

Nagyjából ennyit a kutatási adatokról. Ne feledjük, hogy a fent szereplő számok a listás szavazatokat reprezentálják. Ezeket a rendszer sajátosságát tekintve ugyan csak kisebb mértékben, de - mint már utaltam rá - befolyásolják majd az egyéni eredmények.

A közvélemény-kutatási adatokat megnézzük majd még egyszer a választások előtt, és majd persze utána is. Hiszen az is nagyon izgalmas lehet, ha össze tudjuk hasonlítani a választások előtti különböző támogatottsági adatokat a választás végeredményével. 

 

Listavezetők

A német politikai hagyományok sajátossága, hogy például a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) tagjainak választása során a pártok általában megneveznek egy-egy kancellárjelöltet. De ez nem a "kötelező protokoll" része, tehát nem minden esetben, minden pártnál van így. Ezzel párhuzamosan azonban mindig vannak listavezetők (Spitzenkandidaten), akik logikus módon kiemelt arcai az adott politikai erő tartományi, vagy országos kampányának. (Természetesen a gyakorlatban ezt a kétféle jelölést, jelöltséget kaphatja egyidejűleg egy azon személy is.) Vessünk egy pillantást a következőkben ezekre a mostani "csúcsjelöltekre".

 

CDU

Christlich Demokratische Union Deutschlands / Németország Kereszténydemokrata Uniója

Dr. Angela Merkel

angela-merkel_cdu_350.jpg

1954-ben született Hamburgban. (Az NDK-ban nőt fel.) Apja evangélikus lelkész. Végzettsége szerint fizikus.
1991-től Ifjúsági és Nőkért felelős miniszter.
1994 és 1998 között Környezetért, Természetért és Reaktorbiztonságért felelős miniszter.

1998-tól a CDU főtitkára, 2000-től a párt elnöke.

2005 óta Németország - első női - szövetségi kancellárja. Az első ciklusban egy CDU/CSU-SPD nagykoalíció élén, 2009 és 2013 között CDU/CSU-FDP kormányt vezetve. Jelenleg pedig szintén együttműködésben a szociáldemokratákkal. A 2017-es választásokon a CDU kancellár-jelöltje.

 

CSU

Christlich-Soziale Union in Bayern / Keresztény-szociális Unió Bajorországban

Joachim Herrmann

joachim_herrmann_350.jpg

1956-ban született Münchenben. Apja a jogtörténet és a civiljog professzora. Ő is jogot végzett.

1977 óta a Junge Union és a CSU tagja. 1994 óta a bajor tartományi parlament tagja. 2003-2007 között a tartományi parlamentben a CSU frakcióvezetője. 2007 óta Bajor Belügyi, Építési és Közlekedési Államminiszter.

 

SPD

Sozialdemokratische Partei Deutschlands / Németország Szociáldemokrata Pártja

Martin Schulz

martin-schulz_susie_knoll_350.jpg

1955-ben született Észak-Rajna-Vesztfáliában. A gimnáziumi tanulmányait megszakította, végül könyvkereskedői végzettséget szerzett. Saját könyvkerekedése van Würselenben. 

1974-ben lépett be az SPD-be. 1987 és 1998 között Würselen város polgármestere.

1994 óta az Európai Parlament tagja. 2004-2012 között a szocialista frakció vezetője. 2012 és 2017 között az Európai Parlament Elnöke. 2017 januárja óta Martin Schulz az SPD jelöltje a szövetségi kancellári posztra.

 

Grüne

Bündnis 90/Die Grünen / Szövetség '90/A Zöldek

Katrin Göring-Eckardt és Cem Özdemir

goering-eckardt_oezdemir_gru_350.jpg

Katrin Göring-Eckardt

1966-ban született Türingia tartományban (Kelet-Németország). Az érettségi után 4 évig Lipcsében teológiát hallgatott, de nem szerzett diplomát.

Az NDK összeomlása idején több ellenzéki csoport, többek között a Szövetség 90 tagja. (A zöldek és az Sz'90 egyesült 1993-ban.)

1998 óta tagja a német alsóháznak. 2002 és 2005 között, illetve 2013-tól jelenleg is a zöldek frakcióvezetője a Bundestagban.

 

Cem Özdemir

Baden-Württembergben született, 1965-ben. A szülei a '60-as években vendégmunkásként érkeztek Németországba. Szociálpedagógiából diplomázott. Többek között újságíróként tevékenykedett.

16 éves kora óta tagja a Zöldeknek. 1994-től 2002-ig parlamenti képviselő. 2004 és 2009 között az Európai Parlament tagja. 2013-tól újra a Bundestag tagja.

2008 óta a Bündnis 90/Die Grünen társelnöke.

  

Die Linke

Die Linke (Linkspartei) / A Bal (Balpárt)

Dr. Sahra Wagenknecht és Dr. Dietmar Bartsch

sahra-wagenknecht_dietmar-bartsch_linke_350.jpg

Dr. Sahra Wagenknecht

1969-ben született Jénában (Türingia). Apja révén iráni származású. Kelet-Németországban nőtt fel. Filozófiából és közgazdaságtanból diplomázott. Majd közgazdasági doktori fokozatot (PhD) szerzett.

1989 tavaszán, a rendszer összeomlása előtt lépett be a szocialista állampártba, a SED-be. Amely a Linke legfontosabb elődszervezetének, a PDS-nek az elődjét adta... 1991-2010 között a párt Kommunista Platformjának egyik vezetője.

2004 és 2009 között Európai Parlamenti Képviselő. 2009 óta a Bundestag tagja.

  

Dr. Dietmar Bartsch 

Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban született, Németország keleti felében, 1958-ban. Az NDK-ban és Moszkvában tanult. Közgazdaságtudományból diplomázott.

19 évesen lépett be a kelet-német állampártba (SED). Majd ezáltal lett 1990-től a PDS tagja. (Amely később Linkspartei.PDS lett, és 2007 óta pedig Die Linke néven fut.) 1991-1997 között a párt "kincstárnoka" (Schatzmeister). 1998-tól 2001-ig a párt országos ügyvivője.

1998- és 2002 között országgyűlési képviselő, ahogy jelenleg is.

 

FDP

Freie Demokratische Partei / Szabad Demokrata Párt

Christian Lindner

christian_lindner_fdp_350.jpg

1979-ben született Wuppertalban (Észak-Rajna-Vesztfália). Politikatudományból diplomázott.
Médiaügynöksége, tanácsadó- és szoftvercége van.

18 évesen lépett be az FDP-be. 21 évesen tartományi képviselő. 2009 és 2012 között alsóházi képviselő. 2012-től az Észak-Rajna-Vesztfáliai parlamentben a nemzeti-liberálisok frakcióvezetője.

2009-2011 között az FDP főtitkára. 2013 óta a párt elnöke.

 

AfD

Alternative für Deutschland / Alternatíva Németországnak

Dr. Alice Weidel und Dr. Alexander Gauland

afd_spitzen_350.jpg

 Dr. Alice Weidel

Észak-Rajna-Vesztfáliában született, 1979-ben. Üzemgazdász, illetve közgazdász végzettségű. Közgazdaságtanból szerzett PhD fokozatot.

2013-ban lépett be az AfD-be, 2015 óta taga a párt országos elnökségének.

 

 Dr. Alexander Gauland

1941-ben született Szászországban. Az érettségi után, 1959-ben elmenekült a Német Demokratikus Köztársaságból. Nyugaton történelmet, politikatudományt, és jogot tanult. A Marburgi Egyetemen szerzett PhD fokozatot.

1973-2013 között a CDU tagja. 1987-től 1991-ig a Hesseni Kancelláriamunisztérium vezetője. Az AfD alapító tagja (2013). 2014 óta a brandenburgi tartományi törvényhozásban a pártja frakcióvezetője.

 

(Végigérve a listán, feltűnő, hogy milyen divatos lett a dupla jelölés erre a feladatra. Ezekben a konkrét esetekben egy férfi és egy nő közös jelölése.) 

A fenti jelöltek túlnyomó többségéből frakcióvezető lesz, vagy miniszter a választások után. Az egyikükből pedig német kancellár.

 

A következő hetekben megtekintjük végre a Bundestagswahlra vonatkozó választási rendszert, folytatom a német választási földrajzzal foglalkozó sorozatomat, megnézzük a választásokon induló pártokat a számok tükrében, illetve elvégzünk egy kis mandátumbecslést...

 

Bundestagswahl 2017

A témához kapcsolódó előző bejegyzéseim:

Németország felülnézetből - Egy kis választási földrajz
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/03/02/nemetorszag_felulnezetbol_egy_kis_valasztasi_foldrajz

Az utolsó két tartományi választás a Bundestagswahl előtt
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/05/06/az_utolso_ket_tartomanyi_valasztas_a_bundestagswahl_elott

Választási eredmények (1990-2002)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2016/12/06/kilenc_honap_mulva_bundestagswahl

A legutóbbi három Bundestagswahl eredményei (2005-2013)
http://bajko-sokoray.blog.hu/2017/01/18/a_legutobbi_harom_bundestagswahl_eredmenyei_2005

 

Válaszd a Hazait!

A bejegyzés trackback címe:

https://bajko-sokoray.blog.hu/api/trackback/id/tr4112777470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagy csoda nem várható. Az NDK-s futóbolond vénasszony szerzi meg a hatalmat.
Egy generáció múlva meg legálisan megválasztják a muszlim vezetőket, mint már megtörtént Londonban, Rotterdamban. Vége lesz a nyilvános sörfesztáloknak....
@bkkzol:
Végülis tök jó lenne, ha Shulz nyerne...
Mindegy ki nyer, az eredmény ugyanaz lesz.

Valódi változáshoz az AfD vagy a Linke drasztikus növekedése kellene, de ez kizárt.
@bkkzol: Ha ő nyer az EU-nak kakukoztak.
Pedig ő fog sajnos.

@Stenonis: jah a 8 osztályával.

Egyébként:
"Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat.".
Tekintve hogy a híeket milyen durván manipulálták az elmúlt 2 évben Németben, a felmérések hitelességére 1 petákot nem adnék.
Lásd 2010-2014-es magyar választás és a Jobbik esélyei
Volt olyan eredmény is hogy még az 5%-ot se éri el, 1-2 héttel a választás előtt.
és jó pár német tartományi választáson is elég jól szerepelt az AFD
süti beállítások módosítása