2016. március 13-án, vasárnap három német tartományban, (Baden-Württemberg, Rheinland-Pfalz illetve Sachsen-Anhalt) államban tartottak törvényhozási választásokat. Két héttel ezelőtt már írtam erről, akkor elsősorban a közvélemény-kutatási adatokra koncentráltam. Az adott pártok 2011-es választási eredményeinek és az utóbbi időben mért népszerűségének összehasonlításával, illetve a tartományi törvényhozások jelenlegi összetételével foglalkoztam.

A következőkben vetünk egy pillantást a regnáló tartományi vezetőkre és kormányaikra, az érintett választási rendszerekre, majd röviden megvizsgáljuk a megmérettetések előtti utolsó kutatási eredményeket. Végül megnézzük a mandátumbecsléseket illetve az előzetes választási eredményeket, és rövid helyzetértékeléssel zárunk. Kétségtelenül a mostani három megmérettetés főszereplői az AfD, az FDP és a CDU.

deu_lander.png

2011-2016

Baden-Württemberg

Parlament összetétele: CDU 60 mandátum, Zöldek 36, SPD 35 mandátum, FDP 7 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Winfried Kretschmann (Bündnis 90/Die Grünen)


Rheinland-Pfalz

Parlament összetétele: SPD 42 mandátum, CDU 41, Zöldek 18 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Malu Dreyer (SPD)


Sachsen-Anhalt

Parlament összetétele: CDU 41 mandátum, Baloldal (Die Linke) 29, SPD 26, illetve Zöldek 9 mandátum

Miniszterelnök (Ministerpräsident): Reiner Haseloff (CDU)

 

Pártok

  • Christlich Demokratische Union Deutschlands - CDU (kereszténydemokrata)
  • Sozialdemokratische Partei Deutschlands - SPD (szociáldemokrata)
  • Bündnis 90/Die Grünen - B'90/Die Grüne (zöldbaloldal)
  • Die Linke (demokratikus szocialista)
  • Alternative für Deutschland - AfD (nemzeti-konzervatív, jobbpopulista)
  • Freie Demokratische Partei - FDP (nemzeti-liberális)

 

Közvélemény-kutatási adatok

Az előző hetekben a közvélemény-kutatási adatokban nem mutatkoztak nagyobb változások, a pártok népszerűségére vonatkozóan. A CDU várható eredményei mindhárom tartományban néhány százalékos eltérést mutatnak csupán az országos átlagoshoz képest, míg az SPD két államban sokkal rosszabb, egy helyen pedig a szövetségi szinten mért adatokhoz képest sokkal jobb eredményre számíthat.

Figyelemre méltó, hogy a Zöldek (B’ 90/Die Grüne) továbbra is milyen erősek Baden-Württemberg tartományban, Németország második legtöbb szavazójával rendelkező tagállamában, ahol 2011 óta Winfried Kretschmann (Die Grünen) vezette Zöldek-SPD koalíció működik. Itt a zöldek országos népszerűségének háromszorosát mérik a közvélemény-kutatók.

Míg a másik két, most választó német államban a Bündnis 90/Die Grünen gyengébb szereplés esetén akár még frakció nélkül is maradhat.

Az FDP-nek, a német nemzeti-liberális pártnak – az általam sokszor emlegetett, szövetségi szintről történő 2013-as kiesésük után – most úgy fest két tartományban mindenképpen lesz parlamenti képviselete, és a harmadikban sem reménytelen az 5%-os választási küszöb teljesítése.

A 2013-ban létrejött, ultra-konzervatív, egyes kérdésekben – pl. menekült válság – szélsőséges nézeteket képviselő Alternative für Deutschland (AfD) bejutása mindhárom tartományban biztosnak látszik. Az Alternatíva Németországnak azok után, hogy az előző, 2013-as szövetségi parlamenti választásokon hajszál híján nem került be a Bundestagba, mostanra megduplázta fél ével ezelőtti – jellemzően küszöb feletti – népszerűségét. Most két tartományban is ennek a 10 százalék körüli népszerűségnek a letükrözésére számíthatunk, miközben Sachsen-Anhaltban ennek akár a dupláját is kaphatja a párt, egyes mérések szerint az adott tartományban közel 20%-on állnak. Az AfD tehát háromból három tartományban mindenképp biztos bejutónak számít.

Ellentétben a szélsőbaloldali Die Linke („A Bal”) adataival, várható eredményével. A két nyugat-német tartományban igen valószínűtlennek látszik a Linke bekerülése a törvényhozásba. Sachsen-Anhaltban viszont – szintén – 20% körül mérik a pártot. Ami néhány százalékkal kevesebb ugyan a 2011-es eredménynél, de még így is országosan kimagaslónak számít. Még akkor is, ha egy volt keleti tartományról beszélünk, és – a PDS-en keresztül áttételesen ugyan, de –  és a kelet-német állampárt, a SED utódpártjáról.

 

Legfrissebb német közvélemény-kutatási adatok (2016. márc.)

 

CDU*

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Egyéb

Baden-Württemberg

27-30%

12-16%

32-33%

6-8%

3-4%

11-13%

3-4%

Rheinland-Pfalz

35-36%

32-36%

5-8%

5-7%

3-4%

9-10%

2-6%

Sachsen-Anhalt

29-32%

14-18%

5-6%

4-5%

19-21%

17-19%

4-7%

Országos (D)

32-36%

23-24%

10-11%

5-6%

9-10%

10-11%

4-6%

*Szövetségi szinten a CDU/CSU pártszövetséget együtt mérik.

(Adatok: Allensbach, Emnid, Forsa, Forschungsgruppe Wahlen, GMS, Infratest dimap, INSA)



Választási rendszerek a három államban

A most választó tartományok közül Baden-Württemberg választási rendszere lóg ki legjobban a sorból. Ez gyakorlatilag – az arányokat nem tekintve – megegyezik az 1949-es, első német szövetségi választások szisztémájával. A választópolgároknak egy szavazata van, amelyet egy klasszikus "(meg)személyesített arányos választási rendszer" adhatnak le, amely tulajdonképpen egy egyszerű többségi rendszer egyfajta kompenzációs listával. Az egy egyéni jelöltre leadott szavazatok alapján osztják ki a (listás) mandátumokat a választási küszöböt jelentő 5%-os szavazatmennyiséget elért pártok között. A törvényhozás létszáma 120 fő, ebből 70-et választanak direktben, egyszerű többséggel. 1996 óta 5 éves a parlamenti ciklus, azt megelőzően normál esetben 4 év volt.

Összefoglalva tehát: Baden-Württembergben egy erős szavazattal rendelkezik minden választó, nagy jelentősége van az egyéni jelölteknek, a rendszer azonban mégis vegyes, hiszen valamivel kevesebb mint a mandátumok felét lehet egyéni körzetből megszerezni, de a listás mandátumokat az egyéni jelöltekre adott szavazatok alapján osztják ki.

Sachsen-Anhaltban a szövetségi törvényhozáshoz hasonlóan (meg)személyesített arányos választási rendszer működik zárt listákkal. A képviselők nagyjából felét egyéniben, a másik felét pártlistákon választják. A választási küszöb 5%. Egy 2006 óta zajló, több lépcsős helyi reformfolyamat keretében – többek között – a tartományi parlament létszámát is csökkentik. A 2001-ben még (min.) 99 fős törvényhozás 2016-tól már csak (min.) 87 fős lesz, amelyből 43 képviselőt választanak közvetlenül, egyéni körzetekben. 2006-ig a tartományban a választási ciklus hossza a jelenlegi 5 évvel szemben 4 év volt.

1987-ig tisztán arányos, listás rendszer működött Rheinland-Pfalzban, azóta itt is vegyes szisztéma van, (meg)személyesített arányos választási rendszer működik zárt listákkal. Vagyis a tartomány polgárainak két szavazatuk van, egyet adhatnak egyéni jelöltre, egyet pártlistára. A mandátumszerzéshez a pártoknak itt is el kell érniük az 5%-os szavazatarányt. A törvényhozás (min.) 101 főből áll, ebből 51-et osztanak ki egyéni körzetekben. A törvényhozási ciklus itt is 5 év.

 

Első becslések...

Hivatalosan 18 órakor mindenhol véget ért a szavazás.

 

CDU

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Baden-Württemberg

27,5%

12,8%

32,1%

8%

-

12,5%

Rheinland-Pfalz

32,5%

37,3%

5,4%

6,2%

-

10,8%

Sachsen-Anhalt

29,2%

11,6%

5,4%

5%

16,9%

22,8%

(Forrás: ARD-ZDF)

 

Előzetes választási eredmények

Igen magas részvétel mellett zajlottak mindhárom tagállamban a választások. Baden-Württemberg és Rheinland-Pfalz tartományokban egyaránt 70,4%-os (!) volt a részvétel, Sachsen-Anhaltban 61,1%. 

 

CDU

SPD

Zöldek

FDP

Linke

AfD

Egyéb

Baden-Württemberg

27%

12,7%

30,3%

8,3%

2,9%

15,1%

3,7%

Rheinland-Pfalz

31,8% 36,2% 5,3% 6,2% 2,8% 12,6% 5,1%

Sachsen-Anhalt

29,8% 10,6% 5,2% 4,9% 16,3% 24,2% 9,1%

 (Forrás: Landeswahlleiter)

Ha összehasonlítjuk az elmúlt hetekben készült felméréseket, illetve az előzetes eredményeket, láthatjuk, hogy nem történt nagy meglepetés, viszonylag jól sikerült "megjósolni" az erőviszonyokat.

A címben azt írom, hogy változóban a pártrendszer. A mostani három választás legnagyobb jelentősége ugyanis véleményem szerint ebben rejlik. Amely megállapítás mind a most választó tartományok tekintetében – részben a most történteknek köszönhetően –, mind szövetségi szinten igaznak látszik.

Az AfD bekerülése, illetve általános megerősödése nem csak azért jelent változást, mert ezáltal – legalább – eggyel több párt került be mindegyik törvényhozásba, hanem azért is érdekes, mert rengeteg eddig passzív szavazót, általában "nem szavazót" sikerült megmozgatniuk. A több tekintetben érvényes rendszer-, illetve elit ellenességük jól érvényesül populista, sok tekintetben igen egyszerű válaszaikkal. Amely "tünet együttesre" a régebbi, bevett pártok jelenleg még nem találják az ellenszert. Néhány éven belül eldől majd, hogy az AfD megerősödése csupán időleges jelenség, vagy egy új korszak hajnalát jelenti, legyen szó akár AfD, akár más szélsőséges pártok hosszabb távú parlamenti jelenlétéről. A következő években azonban mindenképpen hatással lesz a pártrendszerre(ekre), illetve a német politikára általában is, az AfD mostani és következő időszakbeli szereplése. Ahogy a párt 24 százalék feletti eredménye Sachsen-Anhalt tartományban máris alaposan megnehezítette az ottani kormányalakítást.

Az FDP három tartományból kettőben magabiztosan tudta átlépni az 5%-os küszöböt. Baden-Württembergben ráadásul 8,3%-kal, – az előzetes eredmények szerint – a harmadikban, Sachsen-Anhaltban is csupán 0,1% hiányzott a sikerhez. Ez az eredmény nem csak a párt további helyzetére, jövőjére, de ezzel összefüggésben a pártrendszerekre is jelentős hatással lesz. Mind a tartományok, államok, mind pedig a szövetségi szinten. Egyre jobban lehetségesnek látszik az is, hogy a német alsóházban (Bundestag) a CDU/CSU pártszövetség visszakaphatja potenciális koalíciós partnerét, ami önmagában is fontos tényezőt jelentene a dolgok alakulására nézve.

Mind a német, mind a magyar sajtóban elsősorban a CDU visszaeséséről írnak, beszélnek a most vasárnapi választások kapcsán. A migráns válságnak szerintem is komoly befolyása volt az eredményekre, azonban azt is látni kell, hogy gyakorlatilag – ha más-más hangsúllyal is, de – a bevett pártok mind támogatták, támogatják Németország jelenlegi befogadó politikáját. Ezt láthatjuk is a számokban. Az SPD két tartományban is katasztrofális eredményt ért el. De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy például a Baden-Württemberg tartományban nyertes zöldek talán a legnagyobb támogatói a menekültek befogadásának. Mégis győzni tudtak. Tehát, ha precízek akarunk lenni, akkor a CDU nem saját tartományi eredményeihez viszonyítva (Baden-Württemberg 2011:39% 2016:27%, Rheinland-Pfalz 2011: 35,2% 2016:31,8%, Sachsen-Anhalt 2011:32,5% 2016:29,8%) szenvedett nagy vereséget, hanem a 2013 szeptemberi, szövetségi szinten, tehát a Bundestagwahl során szerzett 41,5%-hoz képest.

Előzetes eredmények, mandátumarányok, nyereségek és veszteségek:

Baden-Württemberg

(Forrás: tagesschau.de)

Rheinland-Pfalz

 (Forrás: tagesschau.de)

Sachsen-Anhalt

(Forrás: tagesschau.de)

 

 Mandátumszámok a három tartományi törvényhozásban:

osszesitve_201603.png

(Forrás: Landeswahlleiter)

 

Figyelembe véve, hogy a pártok meg sem közelítették az abszolút többséget, illetve, hogy az AfD, valamint a Linke nem kormányképes, így hosszú kormányalakítási folyamatokra számíthatunk. Amely keretében szinte bármilyen színezetű, összetételű kormányok alakulhatnak, a mandátumszámok függvényében.

Talán legnagyobb esélye a maradásra Winfried Kretschmann Baden-Württemberg-i zöld miniszterelnöknek van. De itt a CDU is mindent megtesz, hogy inkább CDU-SPD-FDP kormány alakuljon. Rheinland-Pfalzban pedig pont a Grünen nagyszámú mandátumvesztése okoz gondot, az SPD-Zöld kormány – egymagában – semmiképpen nem folytathatja munkáját. A legnagyobb a tanácstalanság Sachsen-Anhalt tartományban. Az SPD itteni összeroppanása miatt a nagykoalíció folytatására nincs esély, az FDP egyedül – egy tízed híján – itt nem jutott be, a két kormányképtelen politikai erő, a szélsőbal Linke továbbra is viszonylag nagy mandátumszámmal rendelkezik, a szélsőjobb AfD pedig itt érte el eddigi legjobb eredményét.
Jelenleg az AfD már a 16-ból 8 tartományban jelen van törvényhozási szinten is, a legközelebbi német választások szeptemberben lesznek, először Mecklenburg-Vorpommern tartományban majd Berlinben.  

 

2-poster.jpg

Baden-Württemberg (2016)

 

A bejegyzés eredetileg az alábbi címen jelent meg:
http://konszolidalo.blog.hu/2016/03/15/a_nemet_szupervasarnap_margojara_eloretort_az_afd

 

Válaszd a Hazait!

A bejegyzés trackback címe:

https://bajko-sokoray.blog.hu/api/trackback/id/tr6211732193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása